brutalitás / 1 perce Se szeri, se száma a keresztényüldözéseknek a világon. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NYUL PÉTERNÉ Baranyai Ilona 82 éves korában elhunyt. Temetése július 6-án, hétfőn 14 órakor lesz a kaposvári Keleti temetőben. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk, hogy NAGY JÓZSEFNÉ Kulcsár Rózsa somogyvári lakos, életének 78. évében elhunyt. Temetése július 6-án, hétfőn, a 16 órai gyászmisét követően a somogyvári temetőben lesz. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PÁPA ZOLTÁN volt balatonöszödi lakos 65. Temetése július 6-án 10 órakor lesz Kadarkúton a Mike úti temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal akik ismerték és szerették, hogy SZARKA LÁSZLÓ ZOLTÁN Szentgáloskér Lapa pusztai lakos életének 52. évében tragikus körülmények között elhunyt.
Halálhíréről a Magyar Úszó Szövetség tájékoztatta szombaton az MTI-t. Székely Éva 1927. április 3-án Budapesten született. Kilencéves volt, amikor a rádióban hallotta, ahogy Csík Ferenc olimpiai bajnok lett a 100 méteres gyorsúszásban. Ekkor határozta el, hogy egyszer ő is feláll az olimpiai dobogó tetejére, miatta és neki szól majd a Himnusz. 1939-ben lett az FTC úszója, egy évre rá tagja volt az ifjúsági folyamúszó-bajnokságot nyert váltónak, 1941-ben már országos csúcstartó volt. A harmadik zsidótörvényt követő jogfosztó intézkedések miatt pályafutása ebben az esztendőben félbeszakadt, az életveszély, a bujkálás, a szökés évei következtek számára. 1945-től az Újpesti TE, 1947-től a Neményi Madisz, 1948-tól a BVSC (1954-ig Bp. Lokomotív, 1955-től Bp. Törekvés) színeiben versenyzett. Sok olvasói kérdés érkezik hozzánk. Mi pedig szeretnénk friss, hiteles híreket adni neked. Támogasd a munkánkat! Tehetsége Sárosi Imre edző segítségével bontakozott ki, aki még a munkaszolgálatból is levelezőlapon küldte tanítványának az edzésterveket.
Székely Éva többéves kényszerszünet után 1945-ben lett a válogatott tagja, mestere irányításával egyre jobb eredményeket ért el: 1945-ben országos csúcsot úszott 100 méteres mellúszásban, 1949-ben a 100 és 200 méter pillangóban az úszásnem első magyar bajnoka lett. A monte-carlói Európa-bajnokságon 1947-ben ezüstérmes, a londoni olimpián, 1948-ban pedig negyedik lett 200 méter mellen, a gyorsúszó váltó tagjaként ötödik helyen végzett. A csúcsra 1952-ben, a helsinki ötkarikás játékokon ért fel: a finn fővárosban úgy nyert aranyérmet 200 méteres mellúszásban, hogy a világon első nőként pillangózta végig a távot. Az akkori szabályok megengedték, hogy melltempó helyett a jóval gyorsabb, de sokkal megterhelőbb pillangótempóval ússzák végig a számot; a pillangóúszás a következő olimpiától lett külön úszásnem. Székely Éva olimpiai rekorddal győzött, és csaknem három másodperccel előzte meg az ezüstérmes Novák Évát. Helsinki, 1952. Székely Éva, a 200 méteres mellúszás olimpiai bajnoka a győzelmi emelvényen, a második helyen Novák Éva, a harmadikon pedig az angol Gordon végzett a július 19. és augusztus 3. között megrendezett helsinki olimpián.
Ez aztán egész életemet is jellemezte egy kicsit. Sose lógni akartam, mindig haladni szerettem volna. Hogy mennyire sikerült? Ez más kérdés… De nekem az volt a sorsom, hogy ússzak. Nekem a víz volt a valódi közegem. Igazán jól, biztonságban csak ott, a medencében éreztem magamat. Csik Ferenc megjelenése is csak ezt erősítette meg bennem. Csak követtem a sors kijelölte utamat. " "Az olimpiai bajnokág belső biztonságot jelentett csalódások, pletykák, rosszindulat, irigység ellen. Amikor az ember úgy érzi, hogy kirántják a lába alól a talajt, akkor tud kapaszkodni valamibe: ő volt a legjobb valaha a világon. Erőt meríthet abból, hogy ezt soha senki nem veheti el tőle. Sok mindent elvettek az emberektől, rangot, címet, vagyont. Milliókat aláztak meg méltóságukban. Ebben a változó világban az olimpiai arany olyan, mint egy állócsillag a világmindenségben. "
Székely Éva és a Himnusz Székely Éva már óvodás korában reggeltől estig a csillaghegyi strand medencéjében lubickolt, alig lehetett kiimádni a vízből, édesanyja csak azzal tudott hatni rá, hogy megfenyegette, másnap nem mehet úszni, ha nem jön ki a medencéből. 1936-ban itt, Csík Ferenc olimpiai aranyának közvetítését hallgatva döntötte el, hogy ő is olimpiai bajnok lesz, egyszer még neki is szól a Himnusz. Sárosi Imre, aki tanítványaival világraszóló eredményeket ért el, 1939-ben kereste fel Székely Éva szüleit azzal, hogy a lányuk roppant tehetséges úszó, akár olimpiai bajnok is lehet. 1941 júliusában mindössze 14 évesen az FTC versenyzőjeként bő egy hét alatt kilenc felnőtt csúcsot javított, egy margitszigeti versenyen zsidó származása miatt mégis leparancsolták a rajtkőről. Dacolt a döntéssel, mégis beugrott a medencébe, és két csúcsot javított. Egy augusztus elsejei rendelet kizárta a további versenyekből. Edzőjével ennek ellenére rendíthetetlenül készültek tovább, Sárosi ekkor javasolta, hogy Székely próbálja meg a pillangózást, amit mellúszóversenyeken akkor még csak elvétve lehetett látni.