Szondateszt elvégzésével tehát a szondamező kialakítása optimalizálható, így a későbbi hőszivattyús rendszer telepítése és működése nemcsak költséghatékony, de hosszú távon megbízható is lesz. A sekély geotermikus fúrásból kivehető hőmennyiség meghatározása az erre a célra kifejlesztett földhőszonda-tesztelő berendezéssel történik. A teszt során előzetesen felmelegített folyadékot a telepített földhő szondában keringetjük és a hőmérsékletváltozást folyamatosan feljegyezzünk. Ez a változás a földtani környezet tulajdonságaitól, különösen a hővezetési képességétől és az eltelt időtől függ. A teszt során regisztrálni kell a belépő és kilépő folyadék hőmérsékletét, a külső hőmérsékletet és a fűtési teljesítményt. A szondateszt eredményeinek kiértékelését a Kelvini-vonalforrás módszerrel végezzük. Az ún. ekvivalens hővezetőképesség (λ) a hővezetés differenciálegyenletének megoldásával kapható az alábbi képlet szerint: A fenti módszerrel meghatározott ekvivalens hővezetőképesség érték (λ) tükrözi a kőzet formációban lévő konduktív és a talajvíz révén létrejövő konvektív hővezetést is.
Így együtt már biztosan tudja a 4 szonda az elvárt 16 kW-ot. Amire figyelni kell, az a munkavégzés során a fröccsenő víz és sár, nálam a második napon kellett lefóliázni a ház falát, mert a világos Drywiton nem mutatott jól a sötét sárfolt:( A fúrás 15 napig tartott, ezalatt a szomszédokkal volt némi konfliktus, amit azonban a barátaim házipálinkája "elsimított". Nálam nem történt meg, de a kútfúró szerint előfordult már, hogy felszín alatti vizek törtek fel, komoly gondot okozva a szonda környezetében. A fúrás a mesterek szerint rendben ment, a kb 10-15 m3 iszap, ami a fúrás közben "keletkezett", konténerben elszállították a szeméttelepre. (Mondjuk a végén a terület újra füvesítése rám maradt... ) Ha valami rendkívüli történik a szondás rendszerrel, akkor itt megírom, ha kérdése van valakinek, legjobb tudásom szerint válaszolok. De ne feledjétek, hogy egy "amatőr" érdeklődő szintjén tudom csak megfogalmazni tapasztalataimat. Amennyiben szakmai kérdése van valakinek, jó szívvel ajánlhatom Bányai Zsolt kútfúró mestert és csapatát: Utólag tudtam meg, hogy lett volna lényegesen egyszerűbb, kevesebb adminisztrációval járó - legális - megoldás is a szondák fúrásakor, de ezt majd akkor írom le, ha jön rá igény.
Tehát egy 100 méteres szondával átlagosan 4 kW energia áll rendelkezésünkre. Ez az energiamennyiség változhat annak függvényében, hogy mekkora a csövek keresztmetszete, szimpla (egy le, egy fel), vagy dupla (kettő le, kettő fel) a szonda kialakítása, Mennyire jó a hővezető képessége a talajnak. Minimálisan 3, maximálisan 5 kW energia nyerhető ki egy 100 méteres szondából. A szondatelepítés valóban nem olcsó. De nézzük meg, miből is adódik az ár. 100 méter mélységig, gyakran kemény kőzeteken keresztül lefúrni nem gyerekjáték. A furat aljáig le kell helyezni összesen (dupla szonda esetén) 400 méter csövet. Majd ezután a furatot fel kell tölteni jó hővezetésű kitöltő és rögzítő anyaggal. Komoly gépparkot igényel a kivitelezés, de minden megoldható! Ha kérdése van, a KAPCSOLAT menüben felteheti azt.
A geotermikus szondatesztről röviden Ahhoz, hogy egy geotermikus rendszert pontosan meg lehessen tervezni, szükség van a talaj termofizikai és geológiai jellemzőinek meghatározására. Ehhez többféle megoldás is rendelkezésre áll, azonban a legpontosabb végeredményt a helyszínen végzett geotermikus szondateszttel lehet biztosítani. A geotermikus szondateszt a legmegbízhatóbb eljárás a talaj hőbefogadó és hőleadó adottságainak felméréséhez. A mérés helyben történik egy előre letelepített talajszondában, amire a tesztelő berendezést rákötik. Az így kapott mérési adatokkal a jellemző hővezetés matematikai összefüggésekkel is meghatározható, ennek köszönhetően a hőszivattyú kapacitásához szükséges szondaszámot könnyedén meg lehet határozni. Ezeknek az eredményeknek a birtokában a kivitelező szakember nem fogja azt megkockáztatni, hogy a hőszivattyús rendszer túl-, vagy alulméretezett legyen, így megóvva az ügyfelet a felesleges kiadástól és csalódástól. A geotermikus szondateszt fontossága vitathatatlan, hiszen ahhoz, hogy a hőszivattyús rendszerek tervezése megalapozott legyen, szükség van a helyszíni eljárásra.
A geotermikus energia hőszivattyús rendszereken keresztül történő felhasználása a legkorszerűbb megoldások egyike, ha környezetbarát energiaelőállításról van szó. A rendszer a környezetből elvont energiát alakítja fűtéssé, illetve hűtéssé. Fontos, hogy az egyedi jellemzők pontos ismeretében készüljön el egy új hőszivattyús rendszer, máskülönben a hatásfok nem lesz ideális, és még túl sok pénzbe is fog kerülni a teljes rendszer kiépítése. Ezeket a hibákat el lehet kerülni egy előzetesen elvégzett geotermikus szondateszt segítségével. A geotermikus szondateszt során felmérik a környező talaj tulajdonságait: azt, milyen mértékben képes vezetni a hőt, ehhez kapcsolódóan pedig meghatározzák, hogy milyen, mekkora és hány darab szondára lesz majd szükség a végleges hőszivattyús rendszer kiépítésekor. Tehát egyedi igényekre szabott, maximális hatékonyságú rendszer készül a tesztnek köszönhetően! Forduljon hozzánk bizalommal a honlapunkon megadott elérhetőségeink egyikén, ha további információra van szüksége a geotermikus szondatesztről!
Elérhetőség A leggyorsabban és a legrészletesebben telefonon tudok tájékoztatást és ajánlatot adni, de természetesen válaszolok minden e-mailre. Telefonszám 06 20 217 0820 Email Telephely 2310 Szigetszentmiklós Tököli út 65.
- Tervekre a kútfúrónak és az engedélyek beszerzéséhez - Bányakapitányi engedélyre mivel 30 méternél mélyebbre kívántunk fúrni - Konténerre, a fúrás közbeni iszap tároláshoz. - Türelmes szomszédokra, mert a munka elég nagy zajjal jár. - Elég sok vízre, mert a fúrógépnek szüksége van rá, és ezt a vizet el is kell vezetni. - És ismeretségre a környékről, aki meg tudta mondani, hogy milyen szerkezetű a talaj, és a 100 m mély szondától kb 55 W/m fűtőteljesítményt várhatunk. (Ha nincs előzetes referencia, akkor 50 W/m feltételezett hőmennyiséggel kell számolni. Ezt a végtelenül türelmes, és szolgálatkész kútfúró csapat vezetőjétől tudom. ) Ha mindezek rendben vannak akkor kezdődhet a fúrás. Nálam az első két szondával semmi gond nem akadt, ügyesen elérték az elvárt 100 méter mélységet, mindkét lyukkal (egymástól legalább 6 méter legyen a távolság!!! ). Majd elkezdték a harmadik szonda fúrását, ahol azonban nem tudtak mélyebbre menni mint 60 méter. Így szükség lett egy negyedik szondára is, amit szintén 60 méter mélyre tudtak fúrni.
A Thermal Response Test-ből kapott adatok két módszerrel is kiértékelésre kerülnek a megbízható eredmény érdekében: az erre a célra kifejlesztett német GeoLogik TRT Analysis Software-rel és a hagyományos analitikus módszerrel is meghatározzuk az adott földtani közeg hővezető-képességét. 2. A geotermikus szondatesztből kapott eredmények kiértékelése után az EED (Earth Energy Designer) program segítségével elvégezzük a modellezést. 3. A lehetséges hűtési és fűtési teljesítmények meghatározása a szondateszt és a megrendelőtől kapott adatokkal való modellezés alapján történik. 4. Hatástanulmány elkészítésével elemezzük a komplett hőszivattyús rendszer környezetre gyakorolt hatását 5. A korábbi eredményeket és adatokat figyelembe véve megtörténik a szondák kiosztása, meghatározásra kerül többek között a szonda/kollektor típusa, mélysége, száma és elrendezése. 6. Utolsó fázisként elkészítjük a szondamező kiviteli tervdokumentcióját. A geotermikus szondateszt biztosítja a legnagyobb hatékonyságot!