Az agyalapi mirigy (hipofízis) a belső elválasztású mirigyek felsőbb irányító központjaként működik. Elülső, középső és hátulsó lebenyből áll, a csontos agyalap töröknyeregnek nevezett mélyedésében foglal helyet. Hormonok kibocsátásával közvetíti a központi idegrendszeri impulzusokat a többi belső elválasztású mirigyhez. Az elülső lebeny a szervezet növekedéséért felelős, túlzott hormontermelésének következtében óriásnövés vagy csak egyes szervek (orr, ajkak, lábvégek) vagy egyes csontok megnagyobbodása figyelhető meg. E tünetek mellé elhízás, izomgyengeség és terméketlenség is társul. A mellékvesekéreg működését szabályozó hormon túltermelése okozza az embereknél is ismert Cushing-kórt. A növekedési hormon hiányos termelődése törpenövést okoz. A középső lebeny többek között a pigmentképződési folyamatok szabályozásáért felelős. A hátulsó lebeny hormonjai felelősek a szülőfájásokért, irányítják a szülés lefolyását, szabályozzák továbbá a vérnyomást és biztosítják a szervezet vízháztartásának az egyensúlyát is.
Kéreg és velőállományból áll, mindkét rész termel hormonokat. A kéregállomány a kortizol, aldoszteron, és mellékvese eredetű androgének (férfi nemi hormon hatású vegyületek) termelését végzi. Ezeknek a hormonoknak az anyagcsere szabályozásában, a só-vízháztartás irányításában, és a nemi fejlődésben van szerepük. A mellékvese velőállománya termeli az adrenalint, noradrenalint és a dopamint. Ezek a vegyületek különböző szervekben hatnak, a szervre jellemző módon. Az adrenalin stressz hatására termelődik, a szívműködést gyorsítja és a bélizmokat ellazítja. A noradrenalin hatása az adrenalinéhoz hasonló, ugyanúgy vészhelyzetben, stresszhelyzetben termelődik és a szimpatikus idegrendszerre hat. Tágítja a szív koszorúereit, az összes többi eret viszont szűkíti. Gyorsítja a szívműködést, emeli a vérnyomást, az agyat az élénk készenlét és figyelem állapotába juttatja. Növeli a lebontó folyamatok túlsúlyát. A dopamint nevezik boldogsághormonnak is, az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen, a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki.
Az agyalapi mirigy működési zavara sokféleképpen bekövetkezhet, gyakran jóindulatú daganat (adenoma) alakul ki benne. A daganat következtében egy vagy több hormon is túltermelődhet, de a normál sejtekre gyakorolt nyomás révén a hormonok termelődése csökkenhet is, végül megnövekedhet az agyalapi mirigy a hormonfunkciók zavara nélkül is. Néha az egyik hormonból túltermelés van, egy másikból ugyanakkor a nyomás következtében túl kevés termelődik. Egy hipofízishormon csökkent vagy túlzott termelődése számtalan különböző tünetet okozhat. Barátcserjével az agyalapi mirigy helyes működéséért A barátcserje nem hormonkészítmény, hanem olyan hatóanyagokat tartalmazó gyógynövény, mely serkenti az agyalapi mirigy működését. A barátcserje összetételének köszönhetően fokozza a progeszteron termelődését és csökkenti a prolaktin szintet, mely segít a menstruációs problémákon (PMS tünetek) és a teherbeesési nehézségeken. A barátcserje tehát serkenti az agyalapi mirigy működését, a belső elválasztású mirigyeink, a hormonrendszer működését megfelelő mederbe terelheti.
Az agyalapon elhelyezkedő borsó nagyságú agyalapi mirigy számos hormont termel, melyek a szervezet más-más célterületein fejtik ki hatásukat. Mivel a legtöbb endokrin mirigy működését az agyalapi mirigy irányítja, ezért ezt tekinthetjük a mirigyek karmesterének is. A koponya töröknyeregnek nevezett csontos vájatába lóg alá az agyalapról az agyalapi mirigy, más néven a hipofízis, az ember belső elválasztású rendszerének központja. Az agyalapi mirigynek két különböző része van: az elülső lebeny, mely a mirigy súlyának 80%-át teszi ki, és a hátsó lebeny. A lebenyeket egy nyél köti össze a hipotalamusszal, mely ereket és idegsejt nyúlványokat (idegrostokat vagy axonokat) tartalmaz. A hipotalamusz az elülső lebeny működését hormonok révén, a nyélben futó ereken keresztül, a hátsó lebenyt pedig az idegi összeköttetés segítségével szabályozza. Mely hormonok működését irányítja, és ezek a hormonok, mely célszervekre hatnak? ● Antidiuretikus hormon – Vese ● Béta-melanocita-stimuláló hormon – Bőr ● Kortikotropin – Mellékvesék ● Endorfinok – Agy ● Enkefalinok – Agy ● Follikulusz stimuláló hormon – Petefészkek vagy herék ● Növekedési hormon – Izmok és csontok ● Luteinizáló hormon – Petefészkek vagy herék ● Oxitocin – Méh és emlőmirigyek ● Prolaktin – Emlőmirigyek ● Pajzsmirigy stimuláló hormon – Pajzsmirigy Az agyalapi mirigy által vezérelt szervek Mellékvese: A vese felső pólusánál elhelyezkedő hormontermelő mirigy.
Ha szeretnéd rendbe tenni a határidőnaplódat, a WeekCal segíthet. Többféle áttekintést is nyújt a napirendedről, beépített emlékeztetőkkel figyelmeztet, hogy ne felejts el semmit, és interaktív módokon segít abban, hogy mindig képben legyél. Mi van akkor, ha meg akarjuk mutatni a világnak, hogy bár nem vagyunk internet marketinges, keresőoptimalizálásra szakosodott egyének, mégis képesek vagyunk cégünket, weboldalunkat sikerre vinni e módszerrel? Azt gondoljuk meg tudjuk szerezni a szaktudást önképző módszerrel, hiszen számos példa van rá, hogy mások is így tettek.
Erős szomjúságérzet jelentkezik, a gyakori vizelés következtében kiszárad a kutya szervezete. A rendellenes működést mechanikai sérülés, daganat, gyulladás és sokk válthatja ki. Nőstény állatoknál érdekes módon gyakrabban találkozunk ezzel a kórképpel. A beteg vizsgálatakor semmilyen egyéb szervi elváltozás nem állapítható meg, a vizelet összetétele nem tér el a normálistól, csak a faj súlya alacsonyabb a szokásosnál. A diagnózis megerősítése céljából megfelelő hormonkészítményt (vazopresszint) kap a beteg, ha valóban a hátulsó lebeny működési zavaráról van szó, azonnal csökken a szomjúságérzet. Ebben az esetben a hormon adásával folytatható a kezelés. Egyes - a vizelet kiválasztását szabályozó - gyógyszerek szintén kedvezően befolyásolják a tüneteket. Tudjuk, hogy sokk is kiválthatja ezt a betegséget, ismertek azonban olyan esetek is, amikor ismételt sokkhatásra tünetmentessé vált a beteg.
Az agyalapi mirigyen keresztül a pajzsmirigyre kifejtett jótékony hatásának köszönhetően eredményes lehet pajzsmirigy zavarok kiegészítő kezelésében.
Az agyalapi mirigyből kiinduló daganatokat összefoglaló néven hipofízis mirigydaganatoknak, más néven hipofízis adenomáknak nevezzük. A hipofízis adenomái hormonális rendellenességeket hoznak létre. A hatásukra kialakuló kórképek attól függenek, hogy melyik hormont termelő sejtek kezdenek el burjánzani. A daganatok az esetek döntő többségében jóindulatúak. Látható megjelenési formájuk szerint léteznek mikroadenómák (a 10 mm-nél kisebb daganatok) és makroadenómák (a töröknyereg fenekét pusztítja, beterjedhet az ékcsont üregébe). A tünetek attól függnek, hogy agyalapi mirigy melyik részéből indul ki a daganat. Az adenohipofízisben háromféle mirigysejtet különítünk el. A bázikus festékkel festődő "bazofil", a savas festékkel festődő "acidofil" és a nem festődő ("kromofób") sejteket. A bazofil sejtekben termelődnek az alábbi hormonok: 1. ACTH (adrenokortikotróp hormon), mely a mellékvesekéreg működését, ezáltal a kortizol és a férfihormonok termelődését serkenti. 2. Gonadotropinok: Az FSH (follikulusokat = tüszőérést serkentő hormon) és az LH (= luteotróp hormon, sárgatestérést serkentő hormon) termelődése is a bazofil sejtekben történik.
Az ADH és az oxitocin csak tárolódik az agyalapi mirigy hátsó lebenyében. Az ADH a szervezetben visszatartja a vizet. Ha ez a hormon nem termelődik, kialakul a diabetes insipidus nevű betegség. Az agyalapi mirigy helytelen működése milyen betegségeket idézhet elő? Az agyalapi mirigy által kiválasztott hormonok termelése nem minden esetben folyamatos. A legtöbb hormon elválasztása 1-3 órás időközönként hirtelen megnő, melyet aztán felváltva aktív és inaktív periódusok követnek. Néhány hormon, mint például a mellékvesekérget szabályozó kortikotropin, a növekedést befolyásoló növekedési hormon és a tejtermelést elősegítő prolaktin elválasztása napszaki ingadozást mutat. Ezeknek a hormonoknak a szintje előre meghatározható módon emelkedik és süllyed a nap folyamán; a csúcsértéket általában az ébredés előtt érik el, míg a legalacsonyabb szintet elalvás előtt mérhetjük. Más hormonok szintjét ettől eltérő tényezők befolyásolják. Nőkben például a luteinizáló és a follikulusz stimuláló hormonok szintje a menstruációs ciklus folyamán változik, és ezáltal változnak a szaporodási funkciók.
Az agyalapi mirigy és az azt irányító hipotalamusz összesen néhány cm3-nyi szervegyüttes, mely a szervezet egész hormonháztartását irányítja. A hipofízis az agyalapon található csontos bemélyedésben, a "töröknyeregben" (sella turcica) helyezkedik el. A töröknyereg fedelét diafragmának hívjuk (diaphragma sellae). A hipofízisnek három lebenye van. Az elülső és a középső felelős a perifériás endokrin mirigyek működését serkentő "trofikus" (serkentő, tápláló) hormonok termeléséért, melyek a hipotalamuszban termelődő felszabadító ("releasing") hormonok hatására jutnak a vérbe és érik a perifériás célmirigyeket. Ezért az elülső és középső lebenyt "adenohipofízisnek" (adeno = szóösszetételben mirigy), mirigyes szerkezetű, ellentétben az agy állományához tartozó hátsó lebennyel, mely inkább a hipotalamusz része, hormonjai az oxitocin, amely a szülés során a méhizom összehúzódásaiért az antidiuretikus hormon pedig a vérnyomás, vértérfogat, vizeletelválasztásért felelős. Elkülönítendő a mirigyes hipofízistől, a hátsó lebenyt neuro-hipofízisnek nevezik.