24 Best kacsacsőrű emlős images | Kacsacsőrű emlős, Állatok, Tengeri teknősök
A kicsinyeket a nőstények anyatejükkel táplálják, ami hasi bőr alól szivárog. A nőstény 3-4 hónapig gondozza kicsinyeit, és ha vadászni megy, betemeti a nyílást. Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is!
Lefejezett kacsacsőrű emlősöket találtak egy ausztrál botanikus kertben. Az elmúlt öt hétben ez már nem az első gyilkosság. Ezeket az állatokat láthatóan szándékosan, megvetendően kegyetlen módon ölték meg - mondta az Új-Dél-Wales-i természetvédelmi hatóság szóvivője, miután a szakértő megállapította, a két emlőssel nem ragadozók végeztek. Az is látható, hol próbálták meg átvágni a csigolyákat - részletezte Hazel Cook, a kert vadállatok mentéséért felelős munkatársa, majd hozzátette, nem lehet megállapítani, hogy élve fejezték-e le őket, vagy már haláluk után. Forrás: AFP/Torsten Blackwood A mostani brutális eset nem egyedi, korábban is találtak már tetemet. A kacsacsőrű emlősök egyébként félénk, éjszakai állatok. Ausztrália keleti részén, vizek közelében lévő mély lyukakban élnek. Nem agresszívak, viszont a hímek sarkantyújában található méreg még az embernek is erős fájdalmat okoz. Ausztráliban szigorúan büntetik, aki kár okoz bennük, akár 11 ezer ausztrál dollár (2, 4 millió forint) vagy hat hónap börtön is lehet a büntetés.
Mint a legtöbb weboldal, a is használ cookie-kat. Beállítások későbbi módosítása / több információ: Adatvédelem A cookie-k segítenek minket a szolgáltatás fejlesztésében (statisztikákkal), fenntartásában (reklámokkal), és a jobb felhasználói élményben. Összes cookie elfogadása A cookie-k segítenek minket a szolgáltatás: fejlesztésében (statisztikákkal), ingyenes fenntartásában (nem személyre szabott reklámokkal), ingyenes fenntartásában (személyre szabott reklámokkal: Google partnerek), és a jobb felhasználói élményben. Beállítások mentése Összes cookie elfogadása
A szakértők szerint 52-72 százalékos visszaesés várható a populáció méretében a következő száz év szárazságának súlyosságától függően. Ez azt jelenti, hogy a kacsacsőrű emlős a jelenleg neki otthont adó területek 40 százalékán kihalhat a becslések szerint. A kacsacsőrű emlősöket fenyegető veszélyhez hozzájárulnak többek között a klímaváltozáshoz köthető események, mint a száraz időszakok időtartamának és gyakoriságának növekedése, a nem fenntartható vízhasználat, az élőhelyeik tönkretétele, a talaj termőterületté alakítása. Szintén fenyegetést jelentenek az invazív ragadozó fajok, köztük a rókák. A Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listáján jelenleg a mérsékelten fenyegetett kategóriába tartozik a faj, de a rá leselkedő veszélyek miatt egyre nagyobb a kihalás esélye, így a sebezhető kategóriába kerülhet. A tudósoknak nincs sok információja a kacsacsőrű emlős populációjának megoszlásáról vagy méreteiről, mivel a félig vízi életmódot élő állat éjszakai életet él. Egy 2018-as országos kockázatértékelés szerint populációjuk nagyjából 300 ezerről 200 ezerre esett vissza az egész országban az európai gyarmatosítás óta.
Értékelés: 1 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A kacsacsőrű emlős, mióta felfedezték, vagyis 200 éve félrevezeti a tudósokat. Ez azon két, létező emlős állat egyike, amely tojásokat rak. A műsor ismertetése: A kacsacsőrű emlőst 200 éve fedezték fel, és azóta vezeti félre a tudósokat. Utánajárunk, hogyan szaporodik, és hogyan neveli az utódait. A kacsacsőrű emlős azon két, létező emlősállat egyike, amely tojásokat rak. A másik a hangyászsün, amely szintén különleges állat. Egyéb epizódok: Stáblista:
Ausztráliában drámaian megcsappant a számuk, egyre jobban fenyegeti őket a kihalás. A kacsacsőrű emlős egyike azon kevés emlősöknek, melyek tojást raknak. Kelet-Ausztráliában, Tasmániában és Dél-Ausztráliában honos, az utóbbi időben azonban egyedszámuk úgy megcsappant, hogy a kihalás szélére kerültek az MTI alapján. Az Ausztráliában pusztító szárazság nagy csapást mért az egyre csökkenő kacsacsőrűemlős-populációra, mivel kiszáradtak a folyók, a partokra kényszerítve az állatokat – áll a Biological Conservation című tudományos lapban megjelent tanulmányban, amelyre a távirati iroda hivatkozik. A szerzők kiemelték: a populáció visszaesésének oka az élőhelyek emberi tevékenység okozta zsugorodása és a klímaváltozás. A kacsacsőrű emlősöket már több területen a kihalás szélére sodortuk és teljesen tönkretettük élőhelyét – mondta el Gilad Bino, a tanulmány egyik szerzője, az Új-dél-walesi Egyetem munkatársa. A szakértők szerint 52-72 százalékos visszaesés várható a populáció méretében a következő száz év szárazságának súlyosságától függően.
Az invazív ragadozók, például a rókák szintén fenyegetik a különleges fajt. Forrás: flickr/Klaus A kacsacsőrű emlős a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listáján a mérsékelten fenyegetett kategóriába tartozik, de a veszélyek miatt egyre nagyobb a kihalás esélye, így az állat új besorolást kaphat. A szakértőknek nincs sok információja a kacsacsőrű emlős populációjának megoszlásáról vagy méreteiről, mivel a félig vízi életmódot élő fajt viszonylag nehéz megfigyelni. A kacsacsőrű emlős áramvonalas testalkata a hódéra emlékeztet, ám széles és lapos szájszerve ("csőre") a kacsáéra hasonlít, de nem szaruból, hanem kemény bőrből van, és ennek megfelelően érzékenyebb is. Testtömege 700 és 2400 gramm között változik: a hímek nagyobbak, mint a nőstények. A hímek hátsó lábaikon "sarkantyúkat" viselnek, melyekhez méregmirigy csatlakozik és a vetélkedéseikben használják. A méreg nagy fájdalmat okoz, valószínűsítik, hogy közvetlenül a fájdalomreceptorokra hat. A részlegesen vízi életmód eredményeként ujjai között úszóhártya alakult ki.
Télen még az üregben is lehet 14°C, nyáron pedig 18°C. A kacsacsőrű több módon is alkalmazkodhat ezekhez a hőmérsékleti változásokhoz. Ahogy leesik a hőmérséklet a kacsacsőrű több meleget termel, hogy ezáltal megtartsa a normális testhőmérsékletét. Ezt az anyagcseréjének a növelésével éri el. Ehhez a növeléshez több energiára van szükség és ez azt jelenti, hogy több táplálékra van szüksége. Ekkor használja fel a farkában elraktározott zsírt. A farkamban zsírt raktározok el a nehéz időkre A vérkeringés által a meleg eljut minden olyan testrészébe, amelyek hőigényesek, kivéve a hátsó lábait, farkát és csőrét, amelyek kevésbé igényelik a meleget. A vastag, vízálló bundájának köszönhetően, ellen tud állni a hidegnek. Dél-Kelet Ausztráliában a kacsacsőrűnek vannak rövid hibernálási vagy részleges hibernálási periódusai. Ezek a hibernálási időszakok a hidegebb hónapokban rövidek és rendszertelenek, a leghosszabb feljegyzett periódus 65 nap volt.