azonban lényegesen módosította a biztosítékokkal kapcsolatos szabályozást. A törvény visszaszorítja a zálogjogon kívüli dologi (fiduciárius) biztosítékok alkalmazását, ezért kikerült a biztosítékok köréből a biztosítéki célú vételi jog és engedményezés. A Csődtörvény (Cstv. ) zálogjoggal kapcsolatos szabályai sem maradhattak változatlanok, s átmeneti szabályokat is kellett alkotni a bizonytalan helyzetek elkerülése érdekében. Ezért a 2014. március 15-e után indult eljárásokban még a korábbi szabályokat kell alkalmazni, ha a biztosíték kikötésére március 15-e előtt került sor. A biztosítéki célú vételi jog A Cstv. 12. § (3) bekezdése a csődeljárásban biztosított követelésnek tekintette azokat a követeléseket, amelyek kifizetésének biztosítására az adós, mint zálogkötelezett vagyontárgyán vagy vagyonán zálogjogot alapítottak. Csődeljárásban biztosított követelésnek tekintette továbbá a Cstv. az adós, mint kötelezett által nyújtott óvadékot, és – a felszámolási eljárástól eltérően – biztosítéki célú vételi jogot, valamint ha biztosítéki célú engedményezést kötöttek ki; továbbá, amely követelés érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán végrehajtási jog van bejegyezve, vagy a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták.
a zálogjogok érvényesítése: a zálogjogosult választása szerint 1. bírósági végrehajtás, 2. a zálogtárgy értékesítése a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint, 3. a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzésével, a két utóbbi esetben értelemszerűen elszámolási kötelezettség mellett. IX. Óvadék az új Ptk. az ingó kézizálogjog speciális fajtájaként nevesíti, mivel tárgya csak pénz vagy értékpapír lehet (akkor is, ha ez számlapénz, vagy értékpapírszámlán nyilvántartott demat. papír) bár ingó zálogjog, nem kell bejegyezni a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, hiszen az óvadéknak nem kell nyilvánosnak lennie, éppen az abból való közvetlen kielégítési jog miatt az óvadéki szerződés az új koncepció mentén újraszabályozandó.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásokból már ismert elemek zálogjogi szabályok közé történő bevezetésének oka elsősorban a hitelezési gyakorlat rugalmasabbá tétele. IV. Új jogintézmény A 2014. március 15-ével hatályba lépett új Ptk. rendelkezései értelmében a közjegyzők által vezetett közhiteles zálogjogi nyilvántartást a hitelbiztosítéki nyilvántartás váltja fel. Az ingatlanon alapított jelzálogot továbbra is az ingatlan-nyilvántartásba kell majd bejegyeztetni, a külön nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított zálogjogot a lízing és faktoring szerződéseket azonban már az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról a 2013. évi CCXXI. törvény rendelkezik, amely az alap jogszabállyal együtt 2014. napján lépett hatályba. A hitelbiztosítéki nyilvántartás nyilvános és mindenki számára ingyenesen elérhető lesz. Az érintett felek minden hatósági közreműködés nélkül maguk gondoskodhatnak majd a zálogjog nyilvántartásba vételéről, és ezáltal a zálogjog alapítás lényegesen egyszerűbbé és olcsóbbá válhat.
A legújabb jogi irányzat, LB-határozatok, de maga az új Polgári Törvénykönyv koncepciója is, a klasszikus, zálogjogi jellegű biztosítékok mellett teszi majd le a voksot, és elképzelhető az úgynevezett fiduciárius biztosítékok teljes száműzése is - fejtette ki a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője. A hitelezési gyakorlatban meghonosodó biztosítéki engedményezés sikere arra vezethető vissza, hogy a klasszikus, zálogjogi formákkal szemben több előnye volt, így például olcsó, egyszerű, és erősebb a hitelező pozíciója. Ám a megítélés változni látszik - fejtette ki a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője. A Legfelsőbb Bíróság 2001-es és 2002-es határozatai már úgy foglaltak állást, hogy ha az engedményes hitelező a rá engedményezett követelést nem hajtotta be, felszámolási környezetben a követelés átruházása nem megy teljesedésbe akkor sem, ha a hitelező az engedményezett követelés adósát korábban már értesítette az engedményezésről. A Legfelsőbb Bíróság az engedményezés érvényességét nem vonta ugyan kétségbe, de nem engedte érvényesülni annak leglényegesebb joghatását, miszerint az engedményezés következtében a követelés kikerül az engedményező adós (felszámolási) vagyonából.