Camelia Rosca, a keresést irányító megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivőjének közlése szerint a keresésben a tűzoltóság, a csendőrség, a rendőrség és a hegyimentők csoportjai, valamint az Erdélyi-középhegység Natúrpark személyzete vesznek részt. Szombatig mintegy 170 hektáros területet sikerült átfésülni. Hozzátette: jelenleg 17 tűzoltó, hét csendőr és két hegyimentő van a térségben. Megjegyezte: óriási, helyenként sziklás, szakadékos területet kell átfésülni, ezért sok időbe telhet a keresés. Gazda Árpád / MTI
Az egymás után következő sok szép karsztjelenség ihlette a "bazár" elnevezést. Közvetlenül a Szamos-bazár völgye előtt található az Aragyásza-barlang (Cetățile Rădesei), egy 212 m hosszú, több tágas teremmel is rendelkező, viszonylag könnyen bejárható alagútbarlang. Alsó-havas [ szerkesztés] Az Alsó-havas (Cucurbată-Găina) hegyei általában alacsonyabbak az északiaknál, de a Nagy-Bihar 1849 m (Cucurbată Mare) az egész hegység legmagasabb csúcsa. Nagy Bihar 1849 m Rézbányai vízijátékok (kataraktáliák) Az Aranyos völgye [ szerkesztés] Az Aranyos (Arieș) forrásvidékének kis medencéiben és völgyeiben elszórt települések vannak. Ez a Mócvidék (Țara Moților). Megközelítés [ szerkesztés] A Bihar-hegységet kelet-nyugati irányban átszeli a Havasrekettye (Răchițele) – Ponor-ék (Ic Ponor) – Pádis – Boga – Vasaskőfalván (Pietroasa) átvezető 53 km hosszú makadám erdészeti út (ebből Havasrekettyétől Pádisig 31 km és Pádistól Vasaskőfalváig pedig 22 km a távolság). A Pádis-fennsíkot Magyarország felől a legegyszerűbben az E79-es úton a Nagyvárad (Oradea) – Belényes (Beius) – Vasaskőfalva (Pietroasa) útvonalon lehet megközelíteni; Vasaskőfalváig jó minőségű aszfaltúton, innentől burkolatlan úton (a Boga-telepig vezető szakaszt 2008 nyarán korszerűsítik, onnantól a fennsíkra makadám erdészeti út vezet fel).
A Bihar-hegységet kelet-nyugati irányban szeli át a Havasrekettye (Răchiţele) - Pádis - Vasaskőfalván (Pietroasa) átvezető 53 km hosszú makadám erdészeti út. A Bihar-hegységet kelet-nyugati irányban szeli át a Havasrekettye (Răchiţele) - Ponor-ék (Ic Ponor) - Pádis - Boga - Vasaskőfalván (Pietroasa) átvezető 53 km hosszú makadám erdészeti út. Az egyik legkiválóbb és leghosszabb endúrós útvonal a közelünkben. A területet főként a mócok lakják. A mócok (avagy havasi románok) egy a történelmi Magyarország területén az Erdélyi-érchegységben élő román nyelvű népcsoport. A legmostohább hegyvidékeken - állattartásból, főképp fakitermelésből, faedények készítéséből - élnek. Egy a Pádis-fennsík fölé magasodó hegyormon található a tengerszint fölötti 1476 méteren a Mócok Temploma, melyet kizárólag gyalogosan lehet megközelíteni. A túrára kb. 1 órát kell szánni. A csúcsról tiszta időben gyönyörű kilátás kínálkozik az egész fennsíkra a Kék Magurától a Horgas Havason át az Égett kőig. Kelet felé tekintve innen ráláthatunk az Aranyosfői fennsíkra, az Elveszett Világra, valamint az 1849 méteren lévő Nagy Bihar csúcsra.
Az Erdélyi-szigethegység Erdély és Románia nyugati részének meghatározó hegytömbje, amelynek a közepén helyezkedik el a Pádisi karsztfennsík, a magyar-román határtól mindössze 100 km-re. Az Erdélyi-szigethegység középpontja: PÁDIS Az Erdélyi-szigethegység közepén található a festői Pádis fennsík, Románia, Erdély és Európa egyik legérdekesebb és legértékesebb turistaparadicsoma. A karsztjelenségek valamennyi változata megtalálható itt aránylag kis helyen (Csodavár, Aragyásza barlang, Eszkimó jégbarlang, Fekete zsomboly, Ponor vízkelet, Medve barlang, Szamos bazár stb. ), másrészt ez a hely évente kb. 200 napon át megfelelő körülményeket biztosít a téli sportok szerelmeseinek. Az elmúlt években az Erdélyi-szigethegységben folyamatosan emelkedett a falusi vendéglátás színvonala és ma már a hegyvidék panziói bármely nyugat-európai vendéglátóhellyel felveszik a versenyt. Az utakat folyamatosan fejlesztik. A Kisszedres-Pádis útvonal teljesen új aszfaltot kapott. A pádisi szerpentinen új, aszfaltos úton juthatunk fel a fennsíkra.
A Mócok Templomának sziklaszirtjén épült kilátó egyfajta tájékozódási pont ezen a vidéken, ugyanakkor kegyhely is, amelyet legendák fonnak körül. Az egyik legenda szerint egykor egy móc járt szekerével itt a körösök vidékén, amikor hatalmas szélvihar tört ki. A vihar fölkapta a mócot és szekerestől-lovastól ide, a Pádis fölé magasodó sziklacsúcsra helyezte. A Mócföldnek nevezett vidék emberemlékezet óta román többségű területnek számított, az itteni magyarságot több történelmi vihar is megritkította. 1848-49-ben a vélt és valós sérelmeiktől meg Bécs embereitől a magyarság ellen feltüzelt mócok irgalmatlan pusztításokat vittek végbe a környék magyar nemesei, polgárai körében, a terület ekkor vesztette el összefüggő magyar lakosságát. A városi magyar és német lakosság mára szinte teljesen eltűnt - a statisztikák szerint az egyes kisvárosokban mindössze néhány tucatnyi magyar él. A magyar közvélemény a mai napig sem rehabilitálta a mócokat. Egyébként a turistának nincs félnivalója: a barátságosan közeledő idegent itt is éppolyan barátságosan fogadják, mint bárhol másutt a világon, de magyarul errefelé egy szót sem beszélnek.
A turisták még a Pádis vidékhez sorolják a Boga völgyét is. A Pádis-Csodavár zárt medencéje olyan terület, ahol a víznek nincs lefolyási lehetősége, 8 kisebb, zárt medencéből áll, amelyek között a víz csak a föld alatt, a sziklákban váj magának utat. A maroknyi területen annyi természeti csoda található, mint talán sehol az egész Földön. A jellegzetes karsztvidéken sziklaszorosok, víznyelők, barlangok, exo-karszt és eróziós jelenségek, búvópatakok, források, szurdokvölgyek, vízesések, dolinák, aknabarlangok, vízgyűjtőtavak, völgyzárógátak, jégbarlangok, hosszú vízifolyosók váltogatják egymást máshol nem látott sokféleségben. További információk a célpontról: Nagy Medve Barlang Képek forrása: MAKASE,,