Ó, azok a közel ülő golyószemek! Az a kifejező, turcsi orr! Mit orr, egy kisebbfajta ormány! Ha Nick Park magyar anyától születik, most biztos rávágná, hogy ármány, mert Park úr a gyurmafigurák után a szóvicceket kedveli talán a leginkább, de mivel angol szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, viccei is angolosak, nem is beszélve leghíresebb teremtményeiről, Wallace & Gromit ról. Jó, történetünk nem róluk szól, de az ő golyószemeik köszönnek vissza abban az őskori disznóban is, akihez (és nem amihez, gyurmában nem teszünk különbséget állat és ember között) rajongó szavainkat intéztük. "Láttam a boldogságot én, lágy volt, szőke és másfél mázsa" – jegyezte fel a nagy magyar boldogságszakértő, és tényleg, van abban valami ellenállhatatlan és költői, ahogy Park e kutyaszerepben tapicskoló őssertést meggyurmázta. De nem csak mi szerettünk bele az epizodista malacba, az angol eredetiben kedvencünk a rendező hangján röfög, de a magyar változat is tartogat kellemes meglepetést: Alföldi Róbertet.
A Két emelet boldogság könnyűkezű, de már itt-ott kritikus szatírája (Törőcsik mellett játszik benne Kiss Manyi, Garas Dezső, a Szabó-család névadója, Szabó Ernő, Domján Edit és Kaló Flórián) után születik meg a legfontosabb, legőszintébb filmje, a Párbeszéd egy édesanyját elveszítő, hithű kommunistává váló zsidólányról és munkáskáder szerelméről, Sinkovits Imréről, az ő konfliktusaikról, közös hitükről, amely valahogy mégsem hozza össze őket, naivitásról és cinizmusról, a szocializmus, az egyenlőség reményéről, amely egyre inkább illúziónak bizonyul. Ez a legfájdalmasabb, legőszintébb generációs filmje, amelynek első asszisztenseként egy igencsak hasonló nemzedéki problémákkal küszködő zsidó fiú tűnik fel, akit úgy hívnak: Szabó István, és aki innen indul megcsinálni első filmjét, Az álmodozások korát – ezek a problémák vezetik végig a művén – a szülő hiánya, a hit és az árulás, a felnövés kérdései és a magyar zsidó életutak. Ő Herskó János legközelebbi rokona, tanítványa – az Apa forgatókönyvének írásába be is segít.
A híres színész úgy áskálódik az oligarchagyanús, bronzkori önkényúr hangjaként, hogy elbújhat mellette a műfaj eddigi kiskirálya, a Kaló Flórián hangján megszólaló udvari kancellár a Süsüből. De a lényegről még nem is szóltunk, mert a lényeg persze a foci: a leigázott kőkorszakiaknak (aki szakit mond, kiállítjuk! ) a leigázó bronzkoriakkal kell kiállniuk. A meccset meg kell vívni, jöhet a focipoénok bőséges, ősi áradása. Lehet, hogy a dínók vesztét is ez okozta, és nem egy kóbor meteor. Várjuk nagyon a brit tudósok megerősítését. A Mozinet bemutatója
Film: A francia nő és a szerelem. Rendezte: Henri Verneuil. Szereplők: Robert Lamoureux, Silvia Monfort, Paul Meurise. Marie Jose Nat, Francois Perier, Claude Rich. KÖZTÁRSASÁG 1992/13 Next Oldalképek Tartalomjegyzék
Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994.
), hanem Grill Juliska volt, a nagy sebészt természetesen Hültl Hümérnek hívták, s nem Hültinek (198. 1967-ben pedig még a névhasonlóság okán sem várhatták tévedésből a magyar vendéglátók a megérkező angolszász filmes ötletember, Wolf Mankowitz helyett Tom Mankiewicz nevű, akkor még jószerint pályakezdő kollégáját (145. ), legfeljebb tán a papáját, Josephet. A legutóbbi névprobléma egyébiránt az Orson és a lublói kísértet című, egy nagyralátó koprodukciós terv elbukását taglaló fejezetből való, melynek címe és teljes szövege jószerint változtatás nélkül vándorolt át Ungvári 1972-es kis kötetéből (Találkozások a világhírrel). Mert hát az ökonomikus szöveggazdálkodás jegyében a szerző jórészt régi könyveiből, megemlékezéseiből s újabb keletű recenzióiból tapasztja össze enciklopédiáját, ami így, számos köteten belüli és köteten túli önismétlésével redundánsabbnak bizonyul az optimálisnál. Az még akár indokoltnak is tekinthető, hogy Ungvári számos alkalommal visszaköt Szerb Antal, Sárközi György és Halász Gábor szégyenletes meggyilkolásához, ám már a Balázs Béla és Leni Riefenstahl közötti viszony vagy épp a "Boldizsár Iván hazudik" fordulat többszöri vissza-visszatérése egykönnyen terhesnek tűnhet.