MACHINE TRANSLATION From HU into Language TRANSLATE Please be aware this is a machine translation from into. 2013. évi XXXVII. törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól Translation failed, : Official publication: Magyar Közlöny; Publication date: 01/01/1001; Page number: 49767-49797
A vagyonkezelő - a honvédelmi rendeltetésű erdők kivételével - az erdő használatát, hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át. A honvédelmi rendeltetésű erdőt a vagyonkezelő a (2) bekezdésben meghatározott szerv vagy gazdálkodó szervezet részére használatába adhatja. " 3. 21. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3a) Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés olyan földrészletre, amely a) a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy - amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli - nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges; b) nem haladja meg a három hektárt, és amely nem szomszédos más Nemzeti Földalapba tartozó földrészlettel. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(6) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőt, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
előírásaival összhangban kell alkalmazni. Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelésbe adásához az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges. " 5. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "31. § (1) Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak megváltozása következtében kikerül e törvény hatálya alól, az adatváltozás átvezetéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a földrészletet az NFA átadja az MNV Zrt. -nek, egyúttal kivezeti a vagyonnyilvántartásából. (2) Ha törvény valamely földrészletnek a magyar állam tulajdonába, és a Nemzeti Földalapba való kerüléséről rendelkezik, de a földrészlet - annak ingatlan-nyilvántartás szerinti adatai alapján - nem felel meg az 1. § (1) bekezdésében vagy a 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az NFA haladéktalanul intézkedik a földrészletnek az MNV Zrt. részére történő átadásáról, és a vagyon-nyilvántartásából való kivezetéséről. "
törvény (a továbbiakban: Evt. ) 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti birtok-összevonási célú földcsere vagy csere, illetve átruházás esetének kivételével - csak vagyonkezelés formájában, a 20. § (2) bekezdésében meghatározottak számára lehet hasznosításra átengedni. " (3) Az Nfatv. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: "(8) A (3a) bekezdés b) pontjának alkalmazása során az olyan földrészleteket kell szomszédosnak tekinteni, amelyek - a település közigazgatási határától függetlenül - egymással közvetlenül határosak, vagy azokat egymástól önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el. " 4. § Az Nfatv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és a Natura 2000 területek vagyonkezelésbe adására, tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése esetén kerülhet sor. A Nemzeti Földalapba tartozó erdők tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására e törvényt az Evt.
A törvénymódosítás érinti az Európai Unió más tagállamában, valamint az EU-kamat adatszolgáltatás hatálya alá tartozó egyéb egyezményes ország szerint illetőséggel bíró magánszemélyek kamatjövedelmeit is, amely szerint 2016. szeptember 1-jétől megszűnik a kamatjövedelem kifizetésekor, jóváírásakor a személyi jövedelemadó mentesség. Esetükben is a megállapított adóügyi illetőség szerinti állammal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alkalmazásával történik az adókötelezettség megállapítása. A Bank a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek a jövedelemszerzés időpontjában érvényes adóügyi illetősége szerinti állam és Magyarország között létrejött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján állapítja meg és vonja le. Amennyiben valamely egyezmény a haszonhúzói nyilatkozat szükségességét is előírja, akkor ennek figyelembevételével kerül az adókötelezettség megállapításra. Egyezmény hiányában a magyar adószabályok szerint történik az adókötelezettség megállapítása.
2016. január 1-jétől hatályba lépő az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Aktv. ) miatt, az OTP Bank új pénzügyi számla nyitásakor, bizonyos feltételek teljesülése esetén, a korábbiaktól eltérően, plusz adatokat kér ügyfeleitől: A lakossági ügyfelek, egyéni vállalkozók és őstermelők esetében, amennyiben a számlatulajdonos az érintett államok egyikében rendelkezik adóügyi illetőséggel, adóazonosítót kér bankunk. gazdálkodó szervezetek esetében, - amennyiben a számlatulajdonos az érintett államok egyikében rendelkezik adóügyi illetőséggel, a képviseletre jogosulttól kérjük a vállalkozás, vagy egyéb szervezet adóazonosítóját. - amennyiben a számlatulajdonos a jogszabályban meghatározott definíciók alapján passzív tevékenységet végez, és a tényleges tulajdonos természetes személy az érintett államok egyikében adóügyi illetőséggel rendelkezik, akkor az érintett tényleges tulajdonos adóazonosítóját, valamint születési dátumát is kéri Bankunk a számlanyitáshoz.
Az adatokat védjük a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Az adatok kezelésére kizárólag a szerződés szerinti meghatározott célból, kizárólag a szerződésből eredő jogok gyakorlása és a szerződésből eredő kötelezettségek szabályos teljesítése érdekében kerül sor, kizárólag abban az esetben, ha az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges.
Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 1. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása 1. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. törvény (a továbbiakban: Nfatv. ) 18. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki: "(1c) A haszonbérleti szerződés módosítása során a Tft. 12. § (2) bekezdését az e bekezdésben foglalt eltéréssel - a Tft. 13. §-ában foglalt korlátozásokra figyelemmel - kell alkalmazni. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlethez kötődő olyan közösségi vagy nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatás esetén, ahol jogszabály a támogatás igénybevételének feltételéül meghatározott időszakra üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettséget ír elő, a haszonbérleti szerződés az üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség időszakának végéig meghosszabbítható. A haszonbérleti szerződés időtartamának ilyen okból történő meghosszabbítása nem minősül új haszonbérleti jogviszony létesítésének.
Titoktartás A megrendelt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges bizonylatok, nyilvántartások, szerződések és más iratok adatait minden esetben üzleti titokként kezeljük és azokra teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk, vagyis a megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az általunk kezelt adatokról, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges gazdasági tevékenységgel összefüggő információk egyetlen részletéről sem adunk harmadik személy részére tájékoztatást, kivéve, ha annak teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező. A titoktartással védett információkra vonatkozóan bármilyen jellegű tájékoztatást kizárólag megrendelőnktől előzetes egyeztetés során kapott beleegyező hozzájárulás esetén nyújtunk, hozzátartozók vagy üzlettársak részére is, akik a jogosultság érvényes igazolása nélkül ilyen célból esetleg közvetlenül hozzánk fordulnak. A titoktartás nem vonatkozik a hatóságok felé történő adatszolgáltatásra, ha azt jogszabály írja elő. Adatkezelés Az adatkezelés és adatfeldolgozás során gondoskodunk a személyes adatok biztonságáról és végrehajtjuk azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, továbbá betartjuk azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi rendelkezések érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek.