Abban, hogy Veszprém a "királynék városává" vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította (amire nincs megdönthetetlen bizonyíték), vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá. I. István király Nagy Legendája így ír erről: "Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház [ = itt: templom, gyülekezet] keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített. " A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.
A község neve 1947-ig Bánhida volt. Középkori plébániáját a 18. század elején szervezték újjá. Mai temploma 1885-ben épült. A gyõri egyházmegyétõl 1993-ban került egyházmegyénkhez.
Isten hozta e virtuális szent térben! Honlapunkon információkat talál működésünkről, programjainkról, keresztény életünkről, krisztusi utunkról, továbbá fórumot adunk az ige kiteljedéséhez, a gondolatok és érzések megosztásához közösségünk épülésére. Koordináták: é. sz. 47° 05′ 49. 4″, k. h. 17° 54′ 10. 8″ A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából A székesegyház tornyai a Szentháromság térről A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a veszprémi érsekség főszékesegyháza. A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. // Alapítása A Szent Mihály-székesegyház madártávlatból Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele ( 1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik.
Egy innen nyíló kis helyiségben Padányi Bíró Márton püspök 1762 -ben készült barokk síremléke kapott helyet. Restaurációja 2005 szeptemberében megkezdődtek a Szent Mihály-székesegyház restaurációs munkálatai. Elsőként a két tornyot újították fel. 2010 -re a tervek szerint a templom külseje és belseje is teljesen megújul, ehhez azonban már állami támogatásra is szükség lesz. Irodalom Katolikus templomok Magyarországon. Hegyi & Társa Kiadó, Budapest, 1991. Szelényi Károly: Veszprém. Magyar Képek Kiadó, 2000.
· A Szentgotthárdi Plébánia kápláni státusza betöltetlen marad, hétvégenként Szár Gyula Gergely OPraem lesz a kisegítő lelkész. · Berhidai Piusz OFM tartományfőnök kérésére Kercza Asztrik OFM a szombathelyi Szent Erzsébet Plébánia, Kis Kornél OFM a zalaegerszegi Jézus Szíve Plébánia káplánja lesz. Újonnan érkező ferences atyák még Kardos Csongor OFM, aki Zalaegerszegen gvardián, illetve Hidász Ferenc OFM, aki Szombathelyen kisegítő lelkész lesz. Szikszay Leopold OFM Zalaegerszegről Budapestre, a Ferenciek terére, Varga Kamill OFM Szombathelyről pedig Gyöngyösre kerül.
Dr. Székely János megyéspüspök 2020. augusztus 1-jei hatállyal az alábbi változásokat rendelte el a Szombathelyi Egyházmegyében.... · A zalaegerszeg-andráshidai fíliális egyházközséget a Zalaegerszegi Jézus Szíve Plébániától a Nagykutasi Plébániához csatolom. Plébánosi és plébániai kormányzói kinevezés · A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tartományfőnökének kérésére Tokár János OFM jánosházai plébánost a szombathelyi Szent Erzsébet Plébánia vezetőjévé nevezem ki, mivel Horváth Achilles OFM eddigi plébános gvardián lesz a Budapest-Margit körúton. · Déri Péter atyát a Csehimindszenti Plébániáról a Jánosházai Plébániára küldöm, · utódja Huszár Balázs, a Sárvári Plébánia káplánja lesz. · Dóka Ferenc novai plébánost az Őriszentpéteri Plébániára küldöm, · utódja Nagy Tamás, a zalaegerszegi Szent Mária Magdolna Plébánia káplánja lesz. Újabb káplán helyére nem kerül, viszont az illetékes főpásztor engedélyével Fliszár Károly nyugdíjas atya kisegítő lelkészi kinevezést kap. · Harangozó Vilmos atya aktív nyugdíjasként, mint plébániai kormányzó vezeti továbbra is a Kőszegi Plébániát.
Miserend Nap Reggel Délelőtt Este Hétfő 7:00 Kedd 7:00 Szerda 18:00 Csütörtök 18:00 Péntek 7:00 Szombat 7:00 * 18:00 Vasárnap 7:30 10:00 ** 18:00 * - csak első szombaton ** - családos mise, ami két hetente gitáros. Pontos dátumok itt. - adventben a reggeli 7:00-es mise helyett, 6:30-kor roráté mise kezdődik Hétfő, péntek: 7:30-tól Péntek: 16:30 - 17:30 Szombat: 19:00 órától igény szerint
A HEGYKŐI SZENT MIHÁLY TEMPLOM KÓRUSA Kórusvezető: Bak Lilla Kórustagok: Szoprán: Bak Andrásné (Filoména) Baumli Józsefné (Margit) Kocsisné Jójárt Tünde Kóczánné Ratatics Terézia Zsirai Alajosné (Márti) (5fő) Mezzoszoprán: Szigethi Henrietta Kelemen Ernőné (Marika) Nagy Zoltánné (Editke) Maráz Szilárdné (Juli) (4 fő) Alt: Bognár Hajnalka Solymos Alajosné (Kati) Hegedüsné Benke Beáta Erdő Klára (4 fő) Tenor: Kóczán Alajos Solymos Alajos (3fő) Basszus: Hegedüs Péter Horváth Sándor (X) Szigethi Balázs (X) ( 3fő) Összesen: 20 fő Sajnos néhány tag csak alkalomszerűen tud csatlakozni hozzánk. (X) GITÁROS IFJÚSÁGI ZENEKAR (állandó és alkalmi tagság, jelenleg megújulás alatt) Gitár: Bak Lilla Kóczánné Ratatics Terézia Erdő Klára Furulya Bognár Hajnalka Kóczánné Ratatics Terézia Hegedű Erdő Klára Szintetizátor: (Márti) Bak Lilla
(A veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is. ) További története A székesegyház a vár északi épületei között A Szent Mihály-székesegyház első ábrázolását a magyar királyok Veszprémben készült – ma a Nemzeti Múzeumban őrzött – koronázási palástján találjuk: ezen Gizella királyné egy torony nélküli templomot tart a kezében. István uralkodása után a háromhajós, román stílusú építményt két toronnyal bővítették. Az 1380 -as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, felszentelésére 1400 -ban került sor. Ebből a korból származik a még ma is meglévő altemplom. Az épület följebbi részei a török időkben elpusztultak. A székesegyház következő megújulása a 18. század elejéig váratott magára. Ekkor a templom barokk külsőt kapott. Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült újjá, az épület – feltételezett – eredeti külsejének helyreállítása végett. A gótikus szentélyt és altemplomot ugyanakkor megőrizték.
00-16. 00-ig irodai időnk van. Tatabánya Bánhida és ellátott plébániáinak miserendje: (331 kB)