Mielőtt a foglalkozásra történő felkészülésről beszélünk, át kell tekintenünk az óvodai nevelés fő területeit, mivel ezek alapján történik a feladatok meghatározása. Az óvodai nevelés fő feladatai (hagyományos meghatározásuk: területek) a következők: 1. Egészséges életmódra nevelés, mely a testi-lelki harmónia megteremtését, az egészség őrzését jelenti. A gondozás szükségessége már Wargha István 1843-as Terv. Kisdedóvó intézetek két magyar hazában: A kisdedóvó intézetek feladatai a gyermekek testi ápolása, testi, lelki egészségének, tehetségének fejlesztése című munkájában szerepel. Báró Eötvös József készítette elő a halála után évekkel életbe lépett 1881-es évi törvény az óvodákról törvényt, mely ugyancsak foglalkozik a gondozás fogalmával. A gondozást egészségmegőrzésnek, a szokásrendszer (táplálkozás, étrend, testápolás, öltözködés), edzésformák (szabad levegőn tartózkodás), mozgásfejlesztés megvalósításaként fogalmazza meg. 2. Érzelmi nevelés, az érzelmi tulajdonságok, attitűdök fejlesztése.
A többféle alternatíva megléte és a pluralizmus nem hatalmaz fel olyan "sokféleségre" és "választhatóságra", amely szakmai tévedések, hibák forrásává válhat! Így tehát kettős problémával állunk szemben: · egyrészt a gyermekeknek a játéktanuláshoz nagyobb támogatásra van szükségük (mert nem, vagy kevésbé tudnak játszani), · másrészt a pedagógusok nem találják meg mindig e segítés, támogatás legmegfelelőbb módját. A gyakorlat azt igazolja, hogy jobban kell számolni a gyermekek szabad játékának azon korlátaival, melyet a játék önmaga teremt a felnőtt, az óvodapedagógus számára, mintegy megóvva a gyermeki játékot a túlzott és nemkívánatos felnőtti hatásoktól (ilyen esetben nyugodtan lehet mondani: a beavatkozástól). Több, játékkal foglalkozó szakember véleménye megegyezést mutat abban, hogy a játék egyedi, különös, eltér a többi tevékenységtől. A gyermek játék közben olyan körülmények között "szedhet húslevest a tálból", amely során a mintha helyzetben egyáltalán nem követelmény a pontosságra való törekvés.
Ügyelek arra, hogy az érkezésnél esetleg síró gyermekeknek vigasztalás helyett a játékba vezetéssel tudjam megkönnyíteni a szülőtől való elválást. A reggeli érkezéshez már előkészítek néhány asztali játékot annak érdekében, hogy felkínáljam a lehetőségeket. Üresen is hagyok asztalokat, hogy a gyermekek kreativitásukat ki tudják bontakoztatni, és önálló elképzeléseiket meg tudják valósítani. A rajzasztalt leterítem, ezzel is motiválni kívánom őket a rajzos tevékenységekre. A szőnyegen segítem az építő játékok kialakulását, és a babakonyhában, babaszobában is megteremtem a nyugodt, elmélyült játékhoz szükséges feltételeket. Az interneten található őszi gyümölcsöket ábrázoló képeket nyomtattam ki és lamináltam, melyekből memóriakártyákat készítettem. A memóriajátékot is felajánlom a gyermekek számára játéklehetőségként. Ugyanezeket a képeket nagyítva is kinyomtattam, lamináltam, és szétvágva puzzle játékot készítettem. A puzzle játékot is előkészítem. A mozgás fejlesztése érdekében differenciált játékot is tervezek az őszi gyümölcsök témakörében.
Ugyanezért megfontolandó, hogy a nem játszó gyermeket vagy a panaszkodó gyermeket hogyan vigyük (vigyük-e) közelebb a játszókhoz, segítsük-e a kívánt játékba való azonnali bekapcsolódást? Továbbá ezért indokolt mérlegelnünk reakciónkat a helyenként szokatlan, olykor-olykor extrém képzettársításokra, mert azok nem szorulnak azonnali kiigazításra, mert azok a játékélvezet lényegéhez tartoznak. A játék ilyen szabadsága elemi pszichikus szükséglete a gyermeknek. Ezek érvényesülése mellett fogja élvezni a játékot, s ezek által a játékok által fejlődik a legoptimálisabban.
A zenei nevelés feladata a bölcsődében, hogy a gyermeket a magyar mondókákkal, énekes játékokkal megismertesse, a dalolással kedvet keltsen és mintát adjon az önkéntes utánzásra, spontán dúdolgatásra, énekelgetésre. Bölcsődénkben a zenei nevelés kiemelkedő színvonalú. Ez a tevékenység a nap folyamán többször is megjelenik és mindig játékos mozgással kapcsolódik össze. A különböző játéktevékenységekhez, az időjáráshoz, napszakokhoz, ünnepekhez társítjuk. Különböző hangszereket ( furulya, gitár, xilofon) is megszólaltatunk. A ritmushangszerekkel való "zenélés" a gyermekek kedvenc tevékenységei közé tartozik, minden nap igénylik az együttes megszólaltatást. Mivel a kisgyermek számára az élő zene, a gondozónő hangja, a mosolya, az érintése, ölelése a legfontosabb, ezért sok ölbeli játékot játszunk ( lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók, altatók, kéz-kar-láb játékok), amit sokszor ismétlünk. Az egyszerű mozgással kísért ölbeli játékok nagy részét a magyar népi mondókák közül válogatjuk össze.
Ez a tevékenység is a gondozónőkkel közösen történik, külsős néptáncoktató vezetésével.
3. Erkölcsi nevelés:a morális gondolkodás és cselekvés fejlesztése. Akarati tulajdonságok, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, kötelességtudat fejlesztése. 4. Értelmi nevelés: mentális, kognitív nevelés, az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, kreativitás fejlesztése. 5. Esztétikai nevelés: a természetben, épített környezetben, társas kapcsolatokban, műalkotásokban megnyilvánuló szépség (harmónia) felismerése, értékelése, létrehozása. 6. Anyanyelvi nevelés: a beszéd észlelése, értése, a beszédprodukció fejlesztése, az aktív és passzív szókincs gyarapítása, szó- és mondatalkotás fejlesztése, beszéd csoportos helyzetben, beszédkultúra, beszédfegyelem alakítása. A gyakorlatra történő felkészülés során tisztában kell lenni a következőkkel: a feldolgozandó téma elmélete, a beadandó tervezet tartalmi és formai követelményei, az óvoda elvárásai és feltételrendszere, a csoport, a gyermekek jellemzői, speciális játékpedagógiai tartalmak, játékok ismerete A felkészülés része a játékpedagógiai feladat, melynek értelmében a hallgatók megterveznek és elkészítének egy önállóan tervezett játékot, leírják a tervezés folyamatát, az elkészítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, az elkészített játék alkalmazását, és kipróbálják a csoporttársakkal.
Bölcsődénkben a népmeséknek és a gyermekirodalmi műveknek egyaránt helye van, melyet nagy odafigyeléssel válogatunk össze. Saját mesét is írtunk a gyerekek részére. A kismadár történetét mindig az átélt élmények vagy a napirendben nem megszokott események felkészítésére használjuk fel, beleszőjük a mese folyamatába. A mondóka, a versmondás, a verses szöveggel kísért játék, nevelő hatása abban van, hogy ráfigyelteti a kisgyereket az emberi beszéd érdekességére. A jó mese és gyermekvers szövege hangzásában, ritmusában, hangulatában, képi erőben messze felülmúlja hétköznapi beszédünket. Nem mindig világos, hogy miről szólnak a versek és a mondókák, "értelmük" a dallam, a ritmus, a mozgás mélységeiben vannak. A gyermekek számára örömforrás a vers, a mondóka zeneisége, ritmusa, lüktetése. Alkotó tevékenységek Bölcsődénkben már e korai életszakaszban is lehetőségük van a gyerekeknek kipróbálni a festést, rajzolást, vágást, ragasztást, gyurmázást. A gyermeki ábrázolás speciális játéktevékenység.