Miközben mindenki retteg a csonttollú madarak által terjesztett tunguz-náthától, griffmadár tünteti el a járványszerű náthában meghalt Borcan ezredes holttestét, később megismerjük az állatszerű albínó ikreket, majd a felajzott, de szexuális együttlétet nem vállaló törpét, a világító szemű Bebe Tescovinát – "Lakik ott egy kislány, Bebe Tescovina a neve. Azt beszélik, mint a hiúznak, éjszaka világít a szeme. Nem ártana a dolog végére járni, igaz-e" –, és még számtalan mesei hatásfunkciót betöltő jelenség tanúi lehetünk. Ezzel együtt a Bodor-mű végig a realitásokról beszél, bár időnként fikciónak véljük az olvasottakat. Ezt a kettősséget fokozza az a tény is, hogy a szöveg olvasata gyakran megszakad a mesélő személyének váltásával. Hol Andrej Bodor főszereplő narrál, hol maga a szerző vezeti végig az olvasót az egyes novellák világában. Bár a műben maga a cselekmény másodlagos szerepet tölt be, a szerző megteremti a külön-külön kerek egységeket alkotó novellák közti kapcsolódást, mégpedig azzal, hogy minden egyes novellában – mintegy visszacsatolásként – újra meg újra dióhéjban emlékezteti az olvasót az alaptörténetre, miszerint a főszereplő keresi a több éve eltűnt nevelt fiát, továbbá Andrej Bodor mellett rendszerint ugyanazok a szereplők jelennek meg.
1), hanem az az érettségi vizsga szintjén is jelen van. Lehet, hogy ezzel a tendenciával sokan nem értenek egyet attól tartva, hogy a fiatalok összezavarodnak, és nem tudják majd megkülönböztetni a minőséget, az értékes alkotásokat a közönséges írásoktól. Akkor teremthető meg azonban egyfajta egyensúly, ha a középiskolai magyartanítás kapuja nem zárul be a kortárs irodalom előtt mondván, hogy a hátralevő időt az érettségire történő felkészülésre kell fordítani. Senki nem kérdőjelezi meg e felkészülés fontosságát, de nem ebben a formában kell megvalósítani. Meg kell mutatni a tanulóknak, hogy ma is születnek versek és novellák, nemcsak Eötvös, Jókai vagy Mikszáth tudott színvonalas regényeket írni, hanem napjainkban is alkotnak nívós írásokat például Bodor, Nádas vagy Eszterházy. Ennek a feladatnak a teljesítése jóval összetettebb, mint gondolnánk. Nem elegendő csupán elolvasni néhány kortárs alkotást, és levonni a konklúziókat. Mint pedagógusnak tisztában kell lenni azzal is, hogy az adott tanulócsoport milyen szociális összetételű, milyen az (anya)nyelvi színvonala, rendelkeznek-e a fiatalok azzal a műveltségi és gondolkodási szinttel, amely elengedhetetlen a művek megértéséhez.
Ők fogják megenni, amit te leszüretelsz" - mondja Nikifor Tescovina a körzetbe nemrég érkezett Andrej Bodornak. És ebben a fordított állapotban nem is képzelhető el más, mint hogy a pusztán természeti törvényként mégis megjelenő erkölcsöt az állatok képviseljék. Nevezetesen: a lovak. Miután a titokzatosan megfertőződött (ám betegnek mégsem tűnő) idős erdőkerülőket Coca Mavrodin ezredes és emberei - nota bene: Andrej Bodor segítségével - megmérgezik, majd körbedeszkázott faházukat felgyújtják, mindenki nyugodtan fogyasztja elemózsiáját az üszkös emberi maradványok között, egyedül a lovak hőkölnek vissza: "mintha forró lenne, sebesen kapkodták a lábukat a hóból". A Sinistra körzet ben éppen az a döbbenetes, hogy nem létezik a döbbenet. Nincs eszmélés. Minden cselekedet és történés szenvtelenül simul be a természeti törvények közé. A holtakat egyszerűen szétfújja a szél (mint Béla Bundasiant), vagy madár fészkel a szájukba (mint Borcan ezredesnek). A Hamza Petrika ikrek egyikének irracionális okokból történő önkaróbahúzása sem okoz semmi meglepetést: "A fiú, azt hiszem, karóba húzta magát.
Bodor eddigi életművének betetőzése a 1992-ben megjelent Sinistra körzet, melyet 1999-ben egy újabb regény, Az érsek látogatása követett. Fontosabb díjak, elismerések: 1969 – Első Kötetesek Díja 1970, 1975 – Román Írószövetség Prózai Díja 1975 – Kritikusok Díja 1986 – József Attila-díj 1989, 1992 – Déry Tibor-jutalom 1990 – Artisjus Irodalmi Díj 1991 – Krúdy Gyula-díj 1991 – Magyar Napló Díj 1991 – Kortárs-nívódíj 1992, 1997 – a Soros Alapítvány Életmű Díja 1996 – Művészeti Alap Literatúra Díja 1996 – Márai Sándor-díj 1998 – Magyar Köztársaság Babérkoszorúja 2002 – Irodalmi Alkotói Díj 2003 – Kossuth-díj III.
Bodor eddigi életművének betetőzése a 1992-ben megjelent Sinistra körzet, melyet 1999-ben egy újabb regény, Az érsek látogatása követett. III.