Amikor fellapozzuk az új esztendő naptárát, általában csak a tartalmával foglalkozunk: azt keressük, hogy hogyan helyezkednek el, és a hét mely napjaira esnek a legfontosabb ünnepek, mennyi lesz az ünnep- és munkaszüneti napok száma. A naptárkészítés körül évszázadok óta fennálló gondokkal nem sokat törődünk. Ezeket összefoglaló nevükön naptárproblémának vagy naptárkérdésnek nevezzük. Két csoportba soroljuk őket: egy részük a polgári naptárak szerkezeti, főként belső aránytalanságainak a kérdésével, más részük a naptárprobléma csillagászati természetű lényegével foglalkozik. A tropikus év (vagyis a Nap tavaszponttól tavaszpontig tartó évi útjának időtartama) nem egész számú többszöröse az ezen út megtételéhez szükséges napok számának, ezért a csillagászati és a naptári év hossza nem esik egybe. A csillagászati év ugyanis 5 óra 48 perc 46, 08 másodperccel hosszabb a kereken 365∙24 órával (= 8760) számolt naptári esztendőnél, ezért naptári évünket, hogy pontosan megfeleljen a tropikus évhossznak, rendre ki kell ezzel az értékkel egészíteni.
Pént. Sz.
A tojó homloka sárgásfehér, fejtetője és tarkója világos rozsdabarna, keskeny sötétbarna csíkokkal, háta kékesszürke, barnás fekete harántmintázattal, evezői sötétszürkék, farka világos palaszürke, sötétebb keresztsávokkal. Torka fehér, begye, melle és hasoldala téglavörös, a test oldalain sötét hosszanti csíkokkal. A többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít fészket, azért megtelepedése elsősorban a telepesen költő vetési varjú, valamint a szarka jelenlétéhez kötött. Az alföldi erdőfoltokban lévő vetési varjú telepeken vagy a legelők elszórtan álló ezüstfáin lévő fészkekben költ. A fészektelepeik környékén sűrűn hallani a "ki-ki-ki-ki-ki…" hangjukat. A tojó május végén, június elején rakja le 3-4, rozsdabarnán foltos tojást, amiken felváltva kotlanak. A fiókák 22-23 nap alatt kelnek ki. Anyjuk eleinte velük marad, melengeti őket, amíg a hím a táplálékot hordja nekik. Amikor a kis vércsék már 10-12 naposak, a tojó is táplálék után jár. Naponta 50-60 alkalommal etetnek. A fiatalok 26-28 napos korukban repülnek ki, de a család még 5-10 napig együtt marad, miközben a fiatalok már önmállóan is zsákmányolnak.
-ét, amely egy csillagászati eseményhez, a tavaszi napéj-egyenlőséghez kötődik. A naptári és a csillagászati év közötti különbség azonban a 16. század második felére már tíz naptári napra hízott fel, emiatt elkerülhetetlenné vált a naptárreform, amelyet XIII. Gergely pápa 1582-es rendelete vezette be. XIII. Gergely pápa korabeli portréja Forrás: Wikimedia Commons A pápa elrendelte, hogy 1582. október 4-e csütörtök után, október 15-e, pénteki nap következzék, ezáltal kiküszöbölve az évszázadok alatt felhalmozódott tíznapos eltérést. Magyarországon csak öt évvel később, 1587-ben vezették be a Gergely-naptárat, mégpedig úgy, hogy az október 21-i szombati napot november 1., vasárnap követte. Ma a világ legtöbb országában a Gergely-naptárt alkalmazzák. Szökőév és szökőnap A Gergely-naptár a naptári és a csillagászati év közti különbséget úgy küszöböli ki, hogy meghatározott évenként a normál esetben 28 napos februárhoz egy további naptári napot rendel hozzá. Az ilyen éveket nevezzük szökőévnek, ám az úgynevezett szökőnap mégsem a toldaléknap, február 29-e, mint arra többnyire gondolnánk, hanem február 24. napja.
A Bivaly szabja meg a szabályokat, társától megköveteli a hűséget, és az odaadást. A Bivaly-férfi nagyvonalú társával, kényezteti, de nem tűri el tőle az ellentmondást. De még ezek a keménynek mutatkozó férfiak is igen sérülékenyek a szerelemben. Ráadásul féltékenyek is. A Bivaly-nő kifelé a legjobb feleség és anya. De állandóan vágyakozik valami más után: például egy másik kapcsolat után. Az egyhangúság beteggé teszi, de változtatni nemigen mer, s elvágyódását nem mutatja ki kapcsolatában. A Bivaly általában merev, hagyománytisztelő, konzervatív. Az újat gyanakodva fogadja, szívesen meghallgatja mások véleményét, de ritkán fogadja el azt, makacsul ragaszkodik saját elképzeléseihez. Nehezen kezdeményez barátság, a magányt jól tűri. De ha valakinek mégis sikerült közel kerülnie hozzá, akkor neki igen jó barátja lesz. Ugyanakkor tud önző és vaskalapos is lenni. Mégis, aki kapcsolatba kerül vele, elsősorban nem ezeket a tulajdonságait veszi észre; nyugalma, megbízhatósága rokonszenvet és szeretetet ébreszt.
Valamennyien tudjuk, hogy a négyévente számított szökőévekben a február egy nappal hosszabb szokott lenni, úgy, mint az idei évben is. Az viszont már kevéssé ismert, hogy a hosszabb februárnak mégsem az utolsó, 29. napját tekintjük szökőnapnak. Ez utóbbi pedig nem kisebb történelmi személyiség, min Julius Caesar római államférfi nevéhez köthető. A nikaiai zsinatra volt visszavezethető a naptár megcsúszása Az évszakok, illetve a csillagászati jelenségek, események, nem egész számú napok szerint ismétlődnek. Emiatt a naptár, amely ugyanannyi napot tartalmaz, mindig egy kissé elcsúszik az ismétlődő csillagászati eseményekhez képest. Ennek kiküszöbölésére vezették be a szökőévet, amelynek az a lényege, hogy a naptári és a csillagászati év között mutatkozó különbséget, meghatározott időnként, egy beiktatott plusz naptári nappal szüntetik meg. A 325-ben megtartott első nikeiai zsinaton határozták meg a március 21-i tavaszkezdet időpontját Forrás: Wikimedia Commons Még az ókorban, a Kr. u. 325-ben megtartott nikaiai zsinaton tették meg a tavasz kezdőnapjának március 21.