Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szívemnek már a gyász is röpke álom, S az élet: győzelem az elmúláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam a tavasz-zenén, Öröm: neked ma ablakom kitárom, Öreg Fausztod rád vár, jer, remény! Virágot áraszt a vérverte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. Hisz annyi elmulasztott tavaszom van Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban! Egy régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok, És neki szánok lombot és zenét. E zene túlzeng majd minden harangot, S betölt e Húsvét majd minden reményt. Addig zöld ágban és piros virágban Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
Ünneplő szívvel Jézust magasztalva zengjen az ének itt e föld terén amíg, mint mindig, beköszönt a húsvét, s virágpompa ring minden levelén… Szabolcska Mihály: Húsvét Miért keresnéd Őt a sírba Hisz nincsen ott, mert nem halott. Halál bilincse szétszakítva, Az Úr Jézus feltámadott! A Golgotán volt az ítélet, Ott győzte le a bűnt s halált. A sírból most kikelt az élet, Az ígéret valóra vált! A Golgotán Ő meghalt érted, Ó bűnös szív, ezt ne feledd. A Golgotánál hajtsd meg térded, És sírva sírj bűnöd felett. De nagypéntekre jött a húsvét, Örülj, ujjongj bűnbánó szív, Az Úr életre kelve ismét, Örökre él s életre hív!
2013. március 29., 02:00, 637. szám Fakadnak már a virágok, Kiderül az ég, És a föld most készül ülni Drága ünnepét. Szíveinkben, mint a földön, Ma öröm legyen, Feltámaszt az isten-ember Győzedelmesen! Aki tudja, mint töré fel Sírját a dicső; Aki látja, hogy a földön Minden újra nő: Gondoljon feltámadásra, Mely örök leszen, Feltámadt az isten-ember Reviczky Gyulát a magyar irodalom történetében a modernség előfutárának tartják. Egész pontosan a következőképpen határolják be: ő az a költő, "aki Arany János idős korában, majd Arany János halála után, Ady Endréék fellépése előtt a legkövetkezetesebben és legnagyobb hatással készíti elő a modern magyar költészetet". Reviczky nem egyszerre robbant be az irodalomba, de 1885-ben, a harmincéves költőben már szellemi vezérüket látják a nála fiatalabb tehetségek. Szerelme sem kisebb híresség, mint maga Jászai Mari, a mindenki által körülrajongott színésznő. Együtt fordítják Ibsent, és a Babaotthonnak Reviczky adja a Nóra címet… Az itt olvasható Húsvét című versében érezhető kicsit az a hangütés, mely a kezdő Adynál is később megtalálható, azaz: kimutatható Reviczky-hatásról beszélhetünk.
(L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. Ki kicsoda a magyar irodalomban? (Tárogató könyvek) ISBN 963-8607-10-6 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906. További információk [ szerkesztés] Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka / Reviczky Gyula Reviczky Gyula összes költeménye (Verstár) MEK Reviczky Gyula összes költeményei (Magyar remekírók) MEK Reviczky Gyula prózai dolgozatai: I.
Wass Albert " A vers csak születik, mint ahogy születik a szél. Vagy a virág. Vagy a falevél. Szellő a vers, s én azt hiszem, a Végtelen küldi vele nekünk Világ-virágok bűvös illatát, s amint szívünkön lopva illan át lepergeti az érzés-szirmokat. " Gárdonyi Géza "A próza morgó malom kelepe. A vers a szívnek hárfa-éneke. A próza mállik, szertehull ha régi. A vers örök, mint minden ami égi! ♥ Kedves Olvasóink, Vendégeink! Az 1999. /LXXVI/tv. /1. § törvény ismeretében és tiszteletben tartása mellett válogatom a blogra a verseket, írásokat, idézeteket, a szerzők nevének feltüntetésével, amennyiben számomra ismertek. Többször a szerzők kérésére, illetve engedélyüket bírva. Mindennemű jogtalan utánközlés szándéka távol áll tőlem. Természetesen, ha a szerzők úgy kívánják, írásaikat, verseiket leveszem a blog oldalairól. * Arra kérlek Benneteket, ha bármi megtetszik a blogról és szeretnétek elvinni, a szerzőt tiszteljétek meg azzal, hogy az írása alatt szerepeltetitek a nevét. Köszönöm! ♥
Kiket mindenki eltaszít, Azok szeressenek meg. Az irgalom szent angyala Lakozzék e világon, S a vértanúk jutalma mind Az emberekre szálljon. Jőjjön a békekor, melyet Sok ember sírva vár lenn. S én is legyek jobb s igazabb, Mint voltam eddig. Ámen! Reviczky Gyula: Tavaszodik... Tavaszodik már az idő, Beköszönt a napsugár. Lelkem édes gondolatja Fönt, a felleg-honba' jár. Nem tudom, de olyan édes Még a bánat is nekem, Kék egével, napsugárral A tavasz ha megjelen. Kedves ábránd langy fuvalma Vonul át a lelkemen. Szép világ van, azt regéli, Messze, túl a tengeren. S hallgatom, bár ismerem jól, Milyen az a szebb haza. Halkan intek: Voltam én már, Voltam én ott valaha! Az a súgár, az az illat Nem idegen énnekem; Ha sivár az élet útja: Gyönyörűnek képzelem! Reviczky Gyula: Szent István napján I. Hatalmas, bölcs, előrelátó Jézus tanát megismerő; Néped' pogányságból kiváltó, Te jóság, bölcseség, erő!... Kinél dicsőbbet és nagyobbat Nem szülnek hosszu századok: Első királya magyaroknak, Áldassék áldott jobb karod!