Bláthy Ottó Titusz: Bl�Thy Ott� Titusz
- Életrajz
- Informatikai szakgimnázium
- Bláthy ottó titus 2
- Bláthy Ottó Titusz - Személyek - Energiapédia
- Informatikai szakgimnázium felvételi
- Informatikai szakközépiskola vélemények
1891-ben a villamos művek üzemi feltételeinek megfelelő önműködű fordulatszám-szabályzót szerkesztett vízturbinák számára. A gőzturbina megjelenésével 1903-ban négypólusú, majd egyre növekvő teljesítményű, kétpólusú turbógenerátorokat szerkesztett. Jellemző tehetségére, valamint lelkiismeretességére, hogy bár sokszor ugrásszerűen gyors ütemű fejlesztéseivel a magyar erősáramú technikát világviszonylatban is úttörő szerephez juttatta, az általa tervezett Ganzturbógenerátorok forgórészével egyetlen országban sem történt baleset. 1912-ben szabadalmaztatta az áramszámlálás hitelesítésére szolgáló stroboszkópikus eljárást. 1919-ben több vezető mérnökkel együtt az Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetségében energiagazdasági szakosztályt hozott létre. Ez tanácsadó testületként működött a Szociális Termelés Népbiztossága mellett. A munkások szerették, tisztelték, mert kiállt érdekeik mellett. Gyakran elbeszélgetett velük, munkájuk legapróbb részleteit is elmagyaráztatta magának, sokakat állandóan és titkosan segített.
Életrajz
Informatikai szakgimnázium
Tat�n sz�letett Iskol�it sz�l�v�ros�ban, illetve B�csben v�gezte. 1882-ben szerzett g�p�szm�rn�ki oklevelet a B�csi M�egyetemen. Munk�ss�ga eg�sz �let�re a Ganz gy�rhoz k�t�tte. Els�k�nt ismerte fel a m�gneses Ohm-t�rv�ny gyakorlati alkalmaz�s�nak lehet�s�g�t. Legjelent�sebb tal�lm�nya az 1885-ben Zipernowskyval �s D�rivel k�z�sen megalkotott transzform�tor. A transzform�torokat Bl�thy javaslat�ra z�rt vasmaggal k�sz�tett�k. K�z�s munk�juk a korabeli elektronika egyik legfontosabb tal�lm�ny�t eredm�nyezte. Sz�zn�l is t�bb szabadalma f�leg a villamos g�pek ter�let�re vonatkozott. 1887-t�l a v�ltakoz� �ram� gener�torok p�rhuzamos kapcsol�s�val k�s�rletezett, amelyet r� egy �vre egy olaszorsz�gi er�m�ben val�s�tottak meg. Vil�gszenz�ci�t jelentett, hogy els�k�nt kapcsolt �ssze h�er�m�vet v�zier�m�vel. 1889-ben megszerkesztette a r�la elnevezett fogyaszt�sm�r�t. T�bb hasonl� szerkezet is ismert volt, de csup�n Bl�thy� v�lt be a gyakorlatban. 1912-ben t�k�letes�tette, �gy m�r�se pontosabb lett.
Bláthy ottó titus 2
- Alfaparf fodrászat budapest
- Bláthy Ottó Titusz - Személyek - Energiapédia
- Budapest bad gastein távolság
Bláthy Ottó Titusz - Személyek - Energiapédia
Informatikai szakgimnázium felvételi
Informatikai szakközépiskola vélemények
A jelzett helyen a valóságban azonban (még? ) csupán raktározásra használt rendezetlen terület található. Ezzel szemben 1952-től 1969-ig Budapesten (III. Nagyszombat u. 19. ) működött a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikum. Az épület aulájában helyezték el a róla készült mellszobrot, amely Pátzay Pál szobrászművész alkotása (1960. ) A főváros VIII. kerületében utcát neveztek el róla. Az Elektrotechnikai Egyesület pedig 1958-ban Bláthy-díjat alapított. Iskolánk Bláthy Ottó nevének felvételével – emberi nagyságának és tudományos munkásságának adózva – kívánt Tata hírneves szülöttének emléket állítani. Bláthy Ottó szabadalmai
Zipernowsky felismerte fiatal munkatársa képességeit, és az 1884. évi Torinói Olasz Nemzeti Kiállításon a Ganz gyárat már Bláthy képviselte. Itt megismerte Gaulard és Gibbs ún. szekunder generátoros váltakozó áramú áramelosztó rendszerét. Bláthy rögtön felismerte annak gyengéit. Hazatérve beszámolt Zipernowskynak, aki Déri közreműködésével már dolgozott az áramelosztás rendszerén. Bláthy tapasztalatai új lendületet adtak a kísérleteknek, amelyek kibővültek az indukciós készülék zárt vasmagos kialakításával. (Bláthy ugyanis 1884 nyarán behatóan tanulmányozta Faraday 1883-i, elektromágneses indukciót felfedező kísérleteinek leírását, és rájött arra, hogy már Faraday felismerte a pólus nélküliség – a zárt vasmag – jelentőségét. Így azután nem meglepő, hogy – 1884 júliusi-augusztusi keltezéssel – indukciós készülékekkel kapcsolatos kísérleteket jegyeztek fel a Ganz gyárban. Az események ettől kezdve felgyorsultak. A villamossági üzemben 1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával feltalálta a energiaátvitelre is alkalmas zárt vasmagú transzformátort.
(Érdemes megemlíteni, hogy amerikai útja során 1886-ban az Edison műveknél az egyenáramú gépekeket kísérleti eredmények alapján összeállított táblázatok segítségével szerkesztették. Bláthy megemlítette, hogy Ő a szükséges adatokat számítással határozza meg. Próbaképpen egy tervezés alatt álló dinamóra ki is számította a gerjesztési adatokat. Edison mérnökei úgy fogadták, hogy a hosszas kísérletekkel megállapított táblázat értékeit "elég jól megközelíti". A tényleges eltérés 2% volt! ) Bláthy ismeretei a mágneses körök kialakítása terén döntő jelentőségűek lettek a transzformátor kialakításánál. A felismert törvényszerűségek alapján, már 1883-ban átalakította a gyár akkori egyenáramú géptípusát, minek hatására a gépek teljesítménye megnőtt, azonos súly mellett. A kezdeti időszakban ismerte fel a villamos gépek hőleadásának törvényszerűségeit is. Addig mások csak az áramsűrűség és a melegedés közötti összefüggést állapították meg. Bláthy mondta ki először, hogy egy vezető, vagy egy gép melegedése attól függ, hány watt jut a hőleadó felület egységére.
