Bartók zeneművei: műfajok szerint (A gyermekkori művek nélkül) Ifjúkori művek (1900–1904) | Érettkori művek 1904–1945 (Műfajok szerint) Ifjúkori művek (1900–1904) BB 20 Liebeslieder énekhangra és zongorára (1900) BB 21 Scherzo (F. F. B. ) zongorára (1900) BB 22 Változatok zongorára (1900–1901) BB 23 Tempo di minuet zongorára (1901) BB 24 Négy dal Pósa Lajos szövegeire énekhangra és zongorára (1902) BB 25 Szimfónia zenekarra (1902) (töredék, befejezett csupán a III.
Értékelés: 6 szavazatból Bartók Béla fia, Péter, a család elutazása óta (hetvenöt éve) az Egyesült Államokban él. Szinte az egész életét Bartók életműve gondozásának szentelte, családja történetéről eddig soha senkinek sem adott interjút. Most azonban, 92 évesen, megrázó vallomásban mesél édesapjáról, Bartóknak az édesanyjához, feleségéhez, szerelmeihez, gyermekéhez és kortársaihoz fűződő kapcsolatáról, a zeneóriás esztétikai hitvallásáról, és arról a személyes tragédiáról, amit Magyarország elhagyása jelentett e hazaszerető ember számára. Filmünk mindazonáltal nem pusztán az apa portréja a fiú szemszögéből; gazdag válogatást mutatunk be Bartók levelezéséből és soha nem látott fotóiból, valamint művei kritikai fogadtatásából. Archív felvételekkel betekintést nyújtunk a korabeli Magyarország és New York hangulatába - így mesélve egy "nem mindennapi" sorsról, mely egybefonódott Magyarország tragikus huszadik századi történelmével. Bemutató dátuma: 2017. szeptember 14. Forgalmazó: Filmnet Stáblista:
A kékszakállú herceg vára Vezényel: Kocsis Zoltán Judit: Szántó Andrea Kékszakállú: Bretz Gábor Prológus: Mécs Károly Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar Szövegkönyv: Balázs Béla Rendező: Káel Csaba A csodálatos mandarin Közreműködők: a Pécsi Balett művészei, Nemzeti Filharmonikus Zenekar Szövegkönyv: Lengyel Menyhért Koreográfus: Vincze Balázs Rendező: Nemzeti Filharmonikusok Parkolási információk A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt. Biztonságos jegyvásárlás Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni. A kellemetlenségek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy előadásainkra, koncertjeinkre a jövőben is a weboldalon keresztül, valamint az Interticket () országos hálózatában vagy a jegypénztárainkban váltsa meg jegyét.
irodalom, film, kiállítás Bartók Béla egyfelvonásos operájának és pantomimjének minden premierjét különös érdeklődés kíséri. Mindkét alkotás a férfi és nő kapcsolatának megfejthetetlen rejtelmeit, mélységeit boncolgatja, amit igen sokféle értelmezésben lehet színpadra állítani. Káel Csaba rendezése Kékszakállú és Judit találkozásának lélektani megközelítését választotta, a szerzők, Balázs Béla és Bartók Béla eredeti szándéka szerint. A táncjáték esetében a koreográfus, Vincze Balázs a mandarin figurájából bontja ki... a leküzdhetetlen vágy allegorikus ábrázolását a rejtélyes férfi és az erotikus táncával csábító lány sorsának beteljesedéséhez. A bartóki életmű leghivatottabb interpretálója, Kocsis Zoltán szinte újra értelmezve a partitúrát, a szerző minden szándékát követve vezényelte az előadást. Kocsisnak, aki életét Bartók művészetének szentelte, ez volt az utolsó előadása a Müpában. A műsort bevezető dokumentumfilmben az alkotók és Kocsis Zoltán elemzik a műveket. A film rendezője Várbiró Judit.
Bart�k B�la megjelent �r�sai Bart�k brevi�rium: Levelek - �r�sok -dokumentumok / �sssze�ll. �s bev. Ujfalussy J�zsef. - 3. kiad. - Bp. : Zenem�kiad�, 1980 Bart�k B�la: Cantata profana: A kilenc csodaszarvas / Kro� Gy�rgy el�szav�val, R�berL�szl� rajzaival. : Zenem�kiad�, 1974 99 Bart�k-lev�l / bev. �s v�l. L�szl� Ferenc; az idegen nyelv� leveleket ford. D. Benedict Edna, jegyz. Dem�ny J�nos. - Bukarest: Kriterion, 1974 Bart�k B�la levelei / szerk. Dem�ny J�nos, [k�zrem. ] Gombocz Istv�nn�, az idegen nyelv� leveleket ford. Benedict Edna. : Zenem�kiad�, 1976 Bart�k B�la: �n�letrajz; �r�sok a zen�r�l. : Egyetemi Ny., 946 Bart�k B�la �sszegy�jt�tt �r�sai. : Zenem�kiad�, 1966. Bart�k B�la f�bb m�veinek id�rendi jegyz�ke (Sz�ll�sy Andr�s teljes m�jegyz�ke alapj�n) Kossuth, szimfonikus k�ltem�ny 1903. Rapsz�dia zongor�ra Op. 1. 1904. I. szvit zenekarra Op. 3. 1905. (�tdolg. 1920 k�r�l) II. 4. 1905-1907. I. von�sn�gyes Op. 7. 1908. Gyermekeknek zongor�ra, n�gy f�zet 1908-1909. A k�kszak�ll� herceg v�ra, opera 1 felvon�sban Bal�zs B�la sz�veg�re Op.
20 (1920) BB 88 Zongoraszonáta (1926) BB 89 Szabadban. Öt zongoradarab (1926) BB 90 Kilenc kis zongoradarab (1926) (és töredékek) BB 92 Három rondó népi dallamokkal zongorára (1916–1927) BB 105 Mikrokosmos. Zongoramuzsika a kezdet legkezdetétől. 153 darab hat füzetben (1926, 1932–1939) BB 113 Kis szvit zongorára (1936) (BB 104 alapján) BB 120 Hét darab a Mikrokosmosból két zongorára (–1940) (BB 105/113, 69, 135, 123, 127, 145, 146 átirata) BB 122 Szvit két zongorára, op. 4b (1941) (BB 40 átirata) Dalok BB 37 Magyar népdalok (I. sorozat, 1–4. szám) énekhangra és zongorára (c1904–1905) BB 41 Gyermekdalok (A kicsi "tót"-nak) énekhangra és zongorára (1905) BB 42 Magyar népdalok énekhangra és zongorára (1906) (1–10. szám: Bartók; 11–20. szám: Kodály Zoltán) BB 43 Magyar népdalok (II. füzet) énekhangra és zongorára (1–10. szám) (1906–1907) BB 44 Két magyar népdal énekhangra és zongorára (1907) BB 46 Négy szlovák népdal énekhangra és zongorára (c1907) BB 47 Nyolc magyar népdal énekhangra és zongorára (1–5.
(Akkoriban nagyon tetszett nekünk, hogy már van keresetünk, és ihatunk tequilát, nem muszáj Hubertust. Nem tudtunk a tequilánál menőbb piát elképzelni. ) Teljesen őszintén fogalmam sincs, hogyan jutottam haza egyedül az Almássy térről, amikor egy nagyobb TESCO-ban is eltévedek, és Budapestre költözésem után még évekig nem tudtam, hogy a Deák és az Oktogon közel vannak egymáshoz, hiszen az egyik metró, a másik villamos, hogy lennének közel? Csak arra emlékszem, hogy hajnali 4 körül a kulcsommal ketetek az ajtónkon, csak karistolom jobbra-balra, de az istennek nem találok bele a hevederzárba, meg így hirtelen nem is nagyon látom, hogy hol van, csak próbálom emlékezetből megsaccolni. És akkor egyszercsak nyílik az ajtón a kisablak, és megjelenik a Sándor kócosan, csíkos pizsamából előtűnő öregember-mellkasszőrrel, az eszelős tekintetével, én egy másodperc alatt kijózanodok, és biztosra veszem, hogy az életemnek vége, előveszi a Sándor a vadászpuskát és hasbalő itt, a gangon. De ehelyett a Sándor csak ennyit szólt: - Na, menjünk innen a kurva anyánkba!