Az 1721-ben aláírt nystadi béke orosz kézre adta a Balti-tenger keleti partvidékét, amiért a szenátorok kérésére Péter felvette a "Haza Atyja, Egész Oroszország Imperátora, Nagy Péter" címet. Az Oszmán Birodalommal folytatott küzdelem kevesebb sikert hozott, Péternek vissza kellett adnia a Portának Azovot. Péter alatt már folyt a keleti és a szibériai területek meghódítása, a cár még amerikai expedíciót is tervezett. Az uralkodó 1722-ben megtámadta Perzsiát, és megvetette lábát a Kaszpi-tenger déli és nyugati partvidékén. 1724 nyarától egyre rosszabbra fordult urémiával súlyosbított vesebetegsége. 1725. február 8-án Szentpéterváron meghalt. A trónon második felesége, Marfa Szkavronszkaja követte I. Katalin néven. Olvastad már? Kapcsolódó cikkek Ez a weboldal sok más oldalhoz hasonlóan HTTP-sütiket használ a jobb működés érdekében. Amennyiben nem fogadsz el minden sütit, az oldal egyes pontjai nem biztos, hogy megfelelően működnek. A sütikről bővebben olvashatsz az Adatkezelési és adatvédelmi tájékoztatóban.
5. A cár Hollandiában több hajógyártó üzemben is ácsként dolgozott. Itt szerzett tapasztalatai segítették abban, hogy ütőképes orosz flottát tudott felállítani. Péter az 1698-as hazatérésekor a nyugatias reformok jegyében a bojárok körében kötelezővé tette az európai ruhaviseletet és betiltotta a szakállat. Néhányuk arcszőrzetét maga vágta le. 6. A parasztság az ún. szakálladó megfizetése esetén mentesülhettek arcszőrzetük lenyírásának terhe alól. Helyzetüket az újonnan bevezetett, a korábbi adótételeket megháromszorozó fejadó is nehezítette. Az orosz néplélektől teljesen idegen, nyugatias reformok miatt a parasztság körében széles körben elterjedt az a nézet, hogy Péter maga az Antikrisztus. 7. A Néva partján, mocsaras területen, Amszterdam mintájára felhúzott Szentpétervár építése 1703-ban kezdődött. A város 1712-13-ra már Oroszország fővárosa lett. Szentpétervár építésekor a rossz időjárási körülmények, a járványok és a kegyetlen bánásmód miatt több ezer jobbágy vesztette életét. 8.
1725. febru�r 8. | Nagy P�ter c�r hal�la Szerz�: Tarj�n M. Tam�s "Megh�d�tottam egy eg�sz birodalmat, de magamon soha nem tudtam uralkodni. " (Nagy P�ter c�r) 1725. febru�r 8-�n fejezte be �let�t I. (Nagy) P�ter c�r (ur. 1682-1725), Oroszorsz�g t�rt�net�nek egyik legjelent�sebb uralkod�ja. P�ter orsz�gl�s�t azokkal a szavakkal �rhatn�nk le igaz�n h�en, melyekkel k�s�bb az �ltala alap�tott �j f�v�rost, Szentp�terv�rt jellemezt�k: ablakot nyitott Eur�p�ra. A tetter�s c�r, aki fiv�rei – Fjodor (ur. 1676-1682) �s Iv�n (ur. 1682-1696) – hal�l�nak k�vetkezt�ben �s n�v�re, Zs�fia kolostorba z�rat�s�val szerezte meg az egyeduralmat, hi�nyos neveltet�se ellen�re Oroszorsz�g �sszes addigi uralkod�j�n�l jobban meg�rtette az "eur�pai leck�t", ami a centraliz�ci�, az exportorient�lt gazdas�g, az er�s hadsereg �s a m�vel�d�s kiterjeszt�s�nek jelszavaira �p�lt. Nagy P�ter ezt a leck�t meglehet�sen saj�tos m�don tanulta meg, ugyanis a mesebeli kir�lyfiakhoz hasonl�an – m�r egyeduralkod�k�nt – 1697-ben, majd az 1710-es �vekben szem�lyesen l�togatott Nyugat-Eur�p�ba, hogy megtapasztalja az ottani viszonyokat.
képviseleti rendszer alapján való újjászervezése volt. Az ő idejében alakult az egyházkerületi lelkészi özvegy-árva-gyámintézet. Elnöke volt a debreceni zsinatnak (1882. október 31. - november 24. ) és Török Pál halála után 1883-ban szintén elnöke az egyetemes konventnek, mely az egyetemes énekügyi bizottság elnökévé is megválasztotta. Azonban mint prédikátor szerezte legnagyobb hírnevét. Bámulatos szónoki művészete még azokat is elragadta, akik ellenfelei voltak. Az erdélyi múzeum-egyletnek is elnöke volt. Rendes dolgozótársa volt a Mátray Gábor által kiadott Regélőnek (1837), Brassai Vasárnapi Ujságának, a Méhes Sámuel által szerkesztett Erdélyi Társalkodónak és az Arany Koszorújának; írt még a Hunfalvy Család-Könyvébe, a Prot. Egyh. és Isk. Lapba s néha az erdélyi politikai lapokba eredeti s angolból fordított beszélyeket és ismeretterjesztő czikkeket. Elnöki megnyitó beszédei az erdélyi múzeumegylet közgyűlésén (1876., 1881. ); a Vasárnapi Ujságban (1878., 1881-82. ); a Budapesti Szemlében (1881., 1883-84. angolból és franciából fordított cikkek és beszélyek Prosper Merimée, Ouida és Ben James Henry után).
"Meghódítottam egy egész birodalmat, de magamon soha nem tudtam uralkodni. " I. (Nagy) Péter cár, a s zenátorok kérésére Péter felvette a "Haza Atyja, Egész Oroszország Imperátora, Nagy Péter" címet. Az orosz történelem egyik legnagyobb formátumú uralkodója 295 éve halt meg. I. (Nagy) Péter (Пётр I. Великий) teljes nevén Pjotr Alekszejevics Romanov 1672. június 9-én született I. Alekszej Romanov cár fiaként. Tízévesen gyenge látású, beszédhibás féltestvére, V. Iván társuralkodójaként került a trónra. Régensként Iván 25 éves nővérét, az okos és becsvágyó Szofját nevezték ki melléjük. Péter 1689-ben a cári testőrség, a sztrelecek lázadását kihasználva eltávolította és kolostorba záratta Szofját, és Iván 1696-ban bekövetkezett halála után már egyedül uralkodott. 1697-98-ban európai körútján a nyugati országok gazdaságát és kultúráját tanulmányozta (Pjotr Mihajlov álnéven hajóácsként is dolgozott Hollandiában és Angliában), és rádöbbent hazája elmaradottságára, a reformok szükségességére.
11. 1867. Kolozsvár. A keresztyén hölgy, halotti beszéd, néhai kis-rhédei gr. Rhédei Klára özvegy b. Radák Istvánné koporsója felett a halottas háznál mondotta. Kolozsvár, 1868. Főpásztori levele a bukuresti evangel. reform. anyaszentegyház tagjaihoz 1869. jan. 25. Kolozsvár. Emlékbeszéd hidvégi gr. Mikó Imre felett. A szepsi-szentgyörgyi ref. templomban nov. 26. 1876. Kolozsvár, 1877. Ezeken kívül még néhány egyházi beszéde jelent meg. Levelei Arany Jánoshoz (Kolozsvár, 1862. november 22., 1863. október 25., 1864. március 2., június 23. ) a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában találhatók. Források [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Péter témájú kategóriát. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903. További információk [ szerkesztés] Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája.
Egyházi beszédei a Herepei G. és Vadas J. tiszttársaival együtt kiadott Isten Igéjében és az Erdélyi Prédikátori Tárban jelentek meg. Munkái [ szerkesztés] Mythologia növendék ifjaknak. Lamé Fleury után. Kolozsvár, 1844. 15 kőmetszettel. (Kék Könyvtár IV. Ism. Regélő Pesti Divatlap 48. sz. ). Állattan. Tanodai kézikönyvül, írta Milne-Edwards… ford… 450 ábrával. Kolozsvár, 1846-47. Két kötet. Karácson-éj. Kisérteties beszély Boz (Dickens) Károly után angolból ford. Két kőmetszettel. Kolozsvár, 1846. Szent történetek növendék ifjaknak. Lamé Fleury után fordítás. Kolozsvár, 1848. (5. k. 1901. ) A nagy hazafi. Emlékbeszéd, melyet néhai nagym. széki gróf Teleki József cs. kir. kamarás, val. belső titkos tanácsos… Erdély volt főkormányzója, az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház egyik főgondnoka emlékezetére… tartott gyászünnepély alkalmával Kolozsvárott az ev. belvárosi templomban elmondott… ápr. 29. 1855. Kolozsvár. «Lázár jőjj ki». Egyházi beszéd. Kolozsvár, 1856. Isten igéje a szószékről hirdetve a népnek.
Pétert rendkívüli módon szórakoztatták a testi hibával született emberek. Szentpétervári udvarában többek között számos törpe és "óriás" is az uralkodó szolgálatába szegődött. A cár 1710-ben udvari törpéje, Iakim Volkov esküvőjére minden moszkvai törpét Szentpétervárra rendelt. Az esküvőn mintegy 70 törpe vett részt. 9. Péter 1692-ben létrehozta az egyházi hierarchiát kigúnyoló – rövidített nevén –Legrészegebbek Zsinatát, amelynek égisze alatt barátaival és követőivel hatalmas ivászatokat rendeztek. 10. A hadireformok következtében 1705-től 20 háztartásonként kellett egy katonát a seregbe küldeni. Az újoncok kezére – szökésük megelőzése végett – egy jelet égettetett. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
1698-ban a Szofja pártjára álló sztrelecek újabb felkelésének hírére tért haza: a lázadókkal leszámolt, Szofját pedig apácaságra kényszerítette. "A mi orosz államunk pedig sok más országnál inkább bővelkedik és meg van áldva a szükséges fémekkel és ásványokkal, amelyeket eddig minden szorgalmatosság nélkül kutattak fel; nem is úgy használták fel, mint kellett volna, úgyhogy sok haszon és jövedelem, amely ebből ránk és alattvalóinkra származhatott volna, figyelemre sem méltattatott. " (Niederhauser Emil: Az orosz felvilágosodás) Péter reformok sorát vezette be az élet minden területén, megtörve a bojárok és az ortodox egyház ellenállását, kíméletlenül megbüntetve az ellenszegülőket. Előírta az európai ruhaviseletet, levágatta a bojárok szakállát, támogatta a kereskedőket, az iparral foglalkozókat. A nemesség szolgálati előmenetelét a képzettségtől tette függővé, modernizálta az ószláv írást, világi tanintézeteket, nyomdákat alapított. Az ortodox egyház "legfőbb pásztora" a cár lett, a pátriárkai tisztet megszüntette, az egyházat az általa kinevezett, főpapokból álló Szent Szinódus irányítása alá vonta.