Borongós idő, esős napok, sötét nappalok. Ez jellemzi az év ezen időszakát, amikoris valahogy jobban esik egy finom kávé, mint máskor. Ilyenkor talán még azok is legurítanak egy csészével, akik amúgy nem sűrűn isznak kávét. Kevesen tudják viszont, hogy a kávé hatása a szervezetre több mindentől is függ. Sokszor hallani, hogy nem szabad annyi kávét inni, mert árthat a szívnek, na de vajon mennyi az a sok? Számít egyáltalán az, hogy mikor isszuk meg, reggel délben, vagy délután? Van jelentősége annak, hogy milyen minőségű a kávé, vagy az instant is megteszi? Mi van egyáltalán az instant kávéban? A kávé hatása a szervezetünkre több mindentől is függhet A kávé jótékony hatásai A kávénak rengeteg jótékony hatása van a szervezetre, amiről talán sokan nem is tudnak, így érdemes ezekkel tisztában lenni. Árthat a szívnek? Az egyik legnagyobb tévhit a kávéval kapcsolatban, hogy árt a szívnek, ám ez így nem igaz. Több kutatás összevetése eredménye alapján elmondható, hogy nincs összefüggés a kávézás és a szívmegbetegedések között, sőt kutatások alapján a kávét fogyasztók között a kardiovaszkuláris betegések száma sokkal alacsonyabb.
A tanulmány a koffein stimuláló hatása mellett kitért annak idegessé, félelmeket erősítő hatására is. "Számos embernek van genetikai hajlama arra, hogy kávézás után ilyen tüneteket produkáljon" – írja Rogers a Journal of Neuropsychopharmacology című szaklapban megjelent cikkben. A résztvevők által megoldott tesztek kiértékelése során a kutatók ugyanis azt állapították meg, hogy várakozásokkal ellentétben a bizonyos génvariációval szervezetükben élők hajlamosak valamennyivel több koffeint fogyasztani, mint a többi közreműködő, s erre nem fokozottabb éberséggel reagálnak, hanem fokozódó félelmekkel. Forrás: WEBBeteg K. J., fordító Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből A kávé élénkítő hatása köztudott és nem is vitatott. A koffein stimulálólag hat a központi idegrendszerre, és emeli mind a pulzusszámot és a vérnyomást is. A fogyasztók kevésbé érzik magukat fáradtnak egy-egy csésze kávé felhörpintése után. Rogers 379 résztvevővel lefolytatott kutatásában azonban jelentős különbségek mutatkoztak meg az érzékelt éberségi szint és a tényleges teljesítőképesség között. A két csoportba osztott közreműködők egyik fele koffeintartalmú tablettákat kapott, a másik csoport tagjainak viszont placebo-készítményeket osztottak ki a tudósok. A két társaság abban megegyezett, hogy a tabletták beszedését megelőző 16 órában egyik csapat sem fogyasztott koffeint. Azon résztvevők számára, akik soha, vagy csak ritkán fogyasztottak kávét vagy teát, nem jelentett problémát, ha placebot kaptak. A rendszeresen koffeinhez jutók esetében viszont annál negatívabb jelek mutatkoztak meg, amint megszakadt a koffeinbevitel rendszeressége: gyakrabban panaszkodtak fáradtságra, s sokak esetében lépett fel fejfájás.
Az azonban egyelőre nem világos, hogy a memóriára gyakorolt serkentő hatás mennyi ideig tart, illetve melyik emberben mekkora. A kávé tápértéke és antioxidáns tartalma A kávé (tej, tejszín nélkül) kb. 2-5 kalória energiát tartalmaz. Cukor hozzáadásával ez az érték ugrásszerűen megnő, ezért érdemes mértékletesen cukrozni a kávét. Az Amerikai Egyesült Államokban a kávé az antioxidánsok elsődleges forrása, a Scranton Egyetem kutatói szerint közel 1300 féle antioxidánst tartalmazhat. A kutatás vezetője azt mondja, hogy "az amerikaiak jóval több antioxidánshoz jutnak a kávé révén, mint egyéb élelmiszer forrásokból". A tanulmány szerzői szerint a jótékony hatás napi egy-két csésze kávénál jelentkezik. A megfelelő minőségű koffeinmentes kávé is közel azonos mennyiségű antioxidánst tartalmaz, mint a koffeines kávé. Hogyan hat a kávé a szívre? Egy holland vizsgálat - amely 13 éven keresztül követte nyomon 37000 ember kávé fogyasztási szokásait - megállapította, hogy a mérsékelt (napi 2-4 csésze) kávéfogyasztás mintegy 20%-kal csökkentette a kialakulható szívproblémákat azon emberekkel szemben, akik kevesebb vagy ennél nagyobb mennyiségű kávét fogyasztottak.
Ezeket italokkal kombinálva reggeli- és uzsonnavariációkat hozhatunk létre, így a legfontosabb "kávé-időszakokban" csökkentjük az önmagában való kávéivás gyakoriságát.
napi 6 csésze kávé azonban senkinek se tesz jót. Rendszeres kávéfogyasztásnál – a kialakuló tolerancia eredményeként – ezek a hatások nem vagy csak kevésbé érvényesülnek Szendi Gábor pszichológus szerint: "Az orrunk előtt bezáródó metróajtó vérnyomásnövelő hatása, vagy gyerekünk intője nagyobb egészségkárosodást okozhat, mint a kávézás. " A kávé hatása az izmokra A kávé javítja és erősíti az izmok összehúzó képességét, növeli a sportteljesítményt, segíti a mozgáskoordinációt, csökkenti a fáradtságot a vázizomrendszerben. A testünk izmaira gyakorolt erősítő hatásának köszönhetően a kávé ideális a sportolóknak, kifejezetten azoknak, akik hosszú távú sportokat űznek, mivel pont azokban a pillanatokban enyhíti a fáradtságot, amikor az legjobban érződik és a mozdulatok elnehezülnek. A kávé hatása az anyagcserére A kávé segíti az emésztési folyamatot, hála a vasomotorikus idegekre való serkentő hatásának. Emiatt a kávé nem csak ébredéskor, reggel ajánlott, hanem vacsora és ebéd után is, mert serkenti az emésztési nedvek termelését, így megindítja, és javítja az emésztést.
A kávé élénkítő hatással van agyunkra és idegrendszerünkre is. Tévedés azonban, hogy a mindennapos kávéfogyasztás hosszú távon is emelheti teljesítményünket - állítják a Bristoli Egyetem kutatói. Mindegy, hogy eszpresszóról, latte macchiato-ról vagy az automatából származó, instant porból készülő kávéról van szó, mindenki a koffeinbomba pozitív hatását keresi benne, s a legtöbben a munka előtti időszakban. Pedig az extra energia csak az illúzió, nem valóság - állapította meg a Bristoli Egyetem kutatógárdája Peter Rogers táplálkozáspszichológus vezetésével. A koffeintartalmú italok rendszeres fogyasztása nem jár teljesítményfokozó hatással; csupán azok esetében tapasztalható teljesítménynövekedés, akiknek szervezete nem szokott hozzá a rendszeres koffein-bevitelhez. "Rosszul lettem az energiaitaltól! Miért? " - Az orvos válaszol "Nemrég elfogyasztottam egy energiaitalt és pár órán belül rosszul lettem (remegett a kezem, nem bírtam menni, le kellett feküdnöm). Mi okozhatta a rosszullétemet? "
Az intant kávé is valódi kávébabból készül, amit lefőznek, majd vízelvonás után kerül a tasakokba granulátum formájában. Az hogy mennyire erős az instant kávé, csak tattól függ, hogyan és milyen arányban adunk hozzá vizet, vagy tejet. Tehát akiknek nincs otthon kávéfőzője, azoknak sem kell aggódni, hiszen az instant változat is megfelelő, ha szeretnénk egy kis koffeint magunkba pumpálni. A kávé hatása lehet rossz is? Nos sajnos igen, hiszen a rengeteg pozitív hatása mellett, meg kell említeni, hogy a kávé hatása lehet negatív is. Talán ezeket jobban is ismerjük, mint a pozitívumokat. A koffein tartalmú italok elszínezhetik a fogzománcot, sőt akár komolyabban is károsíthatják. A kávé továbbá szájszárazságot okozhat, ezért is ajánlott kávézás után meginni egy pohár vizet, hiszen a szájszárazság következtében könnyebben kialakulhat fogszuvasodás. Ha nem vagyunk kávéfüggők, egyáltalán nincs okunk az aggodalomra, bátran fogyasszunk kávét, ügyeljünk a mértékre és a folyadékbevitelre is. Ha tartjuk a mértéket, a kávénak számos jótékony hatását érezhetjük Ha egy finom kávéra vágysz a nap bármely szakában, várunk szeretettel Téged is, bisztrónkba vagy éttermünkbe.
A koffeinnek az emberi szervezetre tett hatása összetett. A koffein serkentő hatású, stimulálja a központi idegrendszert, fokozza a szív és veseműködést. Testmozgás előtt fogyasztva segít felszabadítani a szervezetben elraktározott zsírt; a tüdő hörgőizmait elernyeszti, könnyíti a légzést, csökkenti az asztmás rohamok veszélyét. Kutatások szerint csökkenti a depressziót. Felelőtlen fogyasztása ugyanakkor növeli a stresszt, a szívkárosodás és a csontritkulás veszélyét. Mennyi koffeint fogyaszthatunk naponta? Mikor igyunk kávét és mikor ne? A koffein hatására a hasi, zsigeri erek összeszűkülnek, az agy viszont több vért kap. A koffein így a központi idegrendszerre és az agyra élénkítő hatással van; fokozza a szív- és veseműködést, gyorsítja a légzést és az anyagcserét. A magas vérnyomásúaknak, a szív- és veseelégtelenségben szenvedőknek ezért óvatosan kell bánniuk a kávéval. Egy 7 gramm őrleményből készített eszpresszó-krémkávéban kb. 0, 1 gramm koffein található. Ennek az adagnak a hatása kb.
Kedvező hír az is, hogy a napi, rendszeres kávéfogyasztás csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A kávé egyébként niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt is tartalmaz, a koffein pedig gyorsítja a szervezet anyagcseréjét, miközben kalóriatartalma elenyésző - tehát üresen vagy édesítőszerrel fogyókúrázóknak is hasznos. 3: A kávé rossz hatással van a szívre, és akinek magas a vérnyomása, nem ihat kávét A legfrissebb kutatások szerint a jól beállított vérnyomással rendelkezők is nyugodtan fogyaszthatnak napi 1-3 csészével. A koffeinfogyasztás ugyanis nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ez a tévhit talán azért tarthatta magát ilyen sokáig, mert a sok kávét fogyasztók között az átlagnál több a dohányos, aki fizikailag inaktív, stresszes életet él, sok telített zsírsavat tartalmazó ételt eszik és több alkoholt is iszik. Egy átlagos presszókávé koffeintartalma 100 mg, míg másfél deci instant kávéé akár 65 mg is lehet. Egy csésze tea 50 mg koffeint tartalmaz, egy tábla (100 gramm) étcsokoládé pedig 90 mg-ot!