Magyar Királyság alatt 1919 Szászy Béla Baloghy György Zoltán Béla 1919–1920 Bárczy István 1920 Ferdinandy Gyula 1920–1922 Tomcsányi Vilmos Pál 1922–1923 Daruváry Géza 1923–1924 Nagy Emil 1924 Bethlen István 1924–1929 Pesthy Pál 1929 Bethlen István 1929–1932 Zsitvay Tibor 1932–1938 Lázár Andor 1938 Mikecz Ödön 1938–1939 Nagy András 1939–1944 Radocsay László 1944 Antal István Vladár Gábor 1944–1945 Budinszky László Valentiny Ágoston A II.
A terület északi folytatását képező szlovákiai karsztterület, illetve az Aggteleki Nemzeti Park barlangjait 1995-ben a világörökség részévé nyilvánították. Fertő-Hanság Nemzeti Park Az 1991-ben létesült Fertő-tavi Tájvédelmi Körzet 1994-től a Hansági Tájvédelmi Körzettel kiegészülve alkotja ötödik nemzeti parkunkat. Ez az első olyan területünk, amelynek határon átnyúló részei is nemzeti parkként funkcionálnak: egyidejűleg a Fertő-tó ausztriai részén is nemzeti parkot hoztak létre Nationalpark Neusiedler See – Seewinkel néven. E nemzeti parkunk különböző jellegű tájakat fog össze: a Fertő-tó nagykiterjedésű nádasai, nyíltvizei, a part menti szikes rétek, a Hanság egykor volt mocsár- és lápvilágának maradványai mellett a Fertőmelléki-dombsor száraz tölgyesei, sztyeprétjei alkotják a park természeti értékekben gazdag területét. Duna–Dráva Nemzeti Park E nemzeti parkunkat 1996-ban létesítették. Részei a korábbi Gemenci és Béda-Karapancsai, valamint a Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet, kiegészülve a Dráva-mente részben eddig is védett, természeti értékekben gazdag, szinte háborítatlan területeivel.
A csehek által megszállt és elcsatolt területeken 223 168 református lélek 449 magyar, 12 vegyes és 31 szlovák nyelvű gyülekezetben élte életét. Révész Kálmán püspök A békediktátum három református egyházkerületet érintett: a dunántúlit nyugaton, tiszáninnenit középen és a tiszántúlit keleten. A csehszlovák állam már 1919 szeptemberében hivatalosan felvette a kapcsolatot a református egyházzal. Stunda István minisztériumi titkár, később kormánytanácsos szeptember 8-án Kassán felkereste Révész Kálmán püspököt a szlovenszkói teljhatalmú miniszter megbízásából. Elmondta, hogy a csehszlovák állam elismeri a református egyház autonómiáját, elismeri az egyház hivatalban lévő vezetőit, elismeri az egyház magyar nyelvű mivoltát, és kész továbbra is folyósítani a Magyarországtól kapott állami segélyeket, de feltétlenül elvárja, hogy a megszállt területek reformátussága önálló egyházzá szerveződjön, vagyis hozzák létre a szlovenszkói református egyházat, és a lelkészek tegyenek hűségesküt a csehszlovák államnak.
A passzív biztonsági jellemzők közé tartozik a könnyű, merevített, energiaelnyelő karosszéria, amelynek elülső, gyűrődő elemei segítenek elnyelni és az utasfülkétől elvezetni az ütközés energiáját – mindez a Suzuki saját fejlesztésű Total Effective Control Technology koncepciójának jegyében. Az elülső biztonsági öveket előfeszítővel és erőhatárolóval szerelik fel. ESP® A Suzuki számos szempont figyelembevételével fejlesztette ki az új Swift az aktív biztonsági rendszerét. Ennek eredményeképpen, a különböző típusú útfelületeken való még magasabb fokú stabilitás és irányíthatóság érdekében az új Swift minden változatában alapfelszereltség az ESP®* (Electronic Stability Program). Légzsákok A passzív biztonság tekintetében a legfontosabb fejlesztés, hogy az új Swift minden változata alapfelszereltségben is hét légzsákkal készül (elülső, oldal, függöny és térd). Suzuki oldala