Nem okoz azonnali tüneteket, ezért az érintett emberek többségénél már csak akkor diagnosztizálják, amikor szétterjedt. Ez az egyik oka annak, hogy a túlélési aránya csupán 15 százalék körül van. (MTI)
A betegség garatgyulladással kezdődik, amit meg kell különböztetni az anginától. A gyakori nyirokcsomó-megnagyobbodást más fertőző betegségek, például toxoplazmózis vagy TBC mellett autoimmun, vagy rosszindulatú betegségek is okozhatják. Lefutása [ szerkesztés] Habár a mononukleózis legyengíti a gazdaszervezetet, a szövődmények ritkák. A rejtőzködő, visszatérő vagy krónikus lefutás ritka, de a fertőzés még ekkor sem számít súlyos megbetegedésnek. A fertőzés még nem biztos, hogy betegséget is okoz. Ez függ a kórokozó virulenciájától, és a gazdaszervezet immunrendszerének állapotától. Több különböző oka van annak, hogy a beteggel érintkező személyek közül nem mindenki betegszik meg. Lehet az illető immunis, a vírusok száma vagy virulenciája túl alacsony, vagy az immunrendszer meg tudja előzni a tünetek kialakulását. Ha az immunrendszer erős, és a vírusok száma alacsony, akkor a betegség, ha ki is tör, akkor nagyon enyhe lefutást vesz. Típusos lefutás [ szerkesztés] A lappangási idő gyerekeknél 30 nap, felnőtteknél négy-hét hét.