keresetcsökkentésre lehetőséget adó rendelkezéseit a szabadságolások és karbantartások miatt - írja a Napi Gazdaság. Teljes cikk...
Egy munkáltatói tevékenység akkor minősülhet megszakítás nélkülinek, ha a munkáltató valamilyen társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatást nyújt, vagy a termelési technológia nem engedi a hosszabb szünetelést, és ennek megfelelően csak legfeljebb rövid időkre történik leállás. A fenti példából a recepció és a vagyonőrzés tevékenysége minősíthető ilyennek. A többműszakos tevékenységről akkor beszélhetünk, ha az adott tevékenységet a munkáltató hetente legalább 80 órán keresztül folytatja. Ez azt jelenti, hogy – nyolcórás napi munkaidővel rendelkező munkavállalók esetén – legalább két munkavállaló teljes napi munkaidejét teszi ki az üzemeltetési idő, hiszen két munkavállaló heti öt nap alatt dolgozik 80 órát.. Példánkban ilyen a fürdő üzemeltetése. Az idényjellegű tevékenység azt jelenti, hogy a munkaszervezéstől független okból az év valamely időszaka kitüntetett jelentőségű a munkateher szempontjából. Tipikusan a mezőgazdaság és a turizmus ágazatában fordul elő idényjellegű tevékenység.
Egyenlő és egyenlőtlen munkarend Főszabály szerint az egyes munkanapokon a napi munkaidőnek megfelelő óraszámot kell teljesíteni. Ez az egyenlő munkarend. Azonban a munkáltató megteheti, hogy munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazásával az egyes munkanapokat és pihenőnapokat az általános munkarendtől eltérően határozza meg, továbbá az egyes munkanapokra más-más óraszámban oszt be munkaidőt. Ez utóbbit nevezzük egyenlőtlen munkarendnek. Példánkban az úszómestereknek minden bizonnyal egyenlőtlen munkarendet kell bevezetni, hiszen az uszoda folyamatos üzemelése nem képzelhető el általános munkarendben. Osztatlan és osztott munkarend Főszabály szerint a napi munkaidőt egybefüggően kell beosztani. A felek megállapodása ettől azonban eltérhet, és a munkavállaló legfeljebb két részletben is ledolgozhatja a munkaidejét. A példánkban osztott munkarendben fog dolgozni az étterem üzemeltetésében részt vevő személyzet, hiszen naponta kétszer kell megjelenniük a munkaidő fele-felerészének teljesítésére.
Hasonlókat mondhatunk el a "folyamatos munkarend" vagy "megszakítás nélküli munkarend" köznyelvben használt kifejezéséről: valójában nem a munkavállaló munkarendje, hanem a munkáltatói tevékenység minősíthető megszakítás nélkülinek. A lehetséges munkarendek száma – a munkáltatói tevékenységekhez hasonlóan – végtelen. Ezek közül a munkajog szintén nevesít néhány jelentősebbet. Általános munkarend A munkajog definiálja az általános munkarend közismert fogalmát: az általános munkarend szerint hétfőtől péntekig kell egyenlő óraszámban munkát végezni. Ha a felek megállapodása – a munkavállaló javára – vagy kollektív szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmaz, továbbá ha a munkáltató nem vezet be munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot (ld. később), általános munkarendben kell foglalkoztatni minden munkavállalót. Általános munkarendben dolgozhat a példabeli wellness-központ masszőre, kozmetikusa, személyi edzője. Az általános munkarendben való foglalkoztatás azonban nem köti meg a munkáltató kezét abban a kérdésben, hogy a munkanapokon milyen napszakra oszthatja be a munkavállaló munkaidejét.
A munkáltató az egyes munkavállalók munkaidejének beosztása terén általában igen nagy szabadságot élvez, de azért korlátozzák a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, valamint a felek esetleges megállapodásai is – írja az. A munkáltató az egyes munkavállalók munkaidejének beosztása terén általában igen nagy szabadságot élvez. Ennek célja, hogy az általa végzett üzleti vagy non-profit tevékenységhez maga igazíthassa a szükséges munkaerő rendelkezésre állását. Persze ebben korlátozzák a munkaviszonyra vonatkozó szabályok valamint a felek esetleges megállapodásai is. Ahhoz, hogy megértsük a munka törvénykönyvében foglalt, a munkáltató munkaidő-beosztási jogát korlátozó szabályokat, három egymásra épülő, a törvényben vissza-visszatérő fogalom – "tevékenység", a "munkarend" és a "munka-időbeosztás" – viszonyát világosan kell látnunk. A munkáltató tevékenysége Amikor a törvény valamely "tevékenységről" szól, azon mindig a munkáltatónak valamilyen üzleti vagy non-profit tevékenységét kell érteni, amelyek megvalósítása érdekében a munkáltató munkavállalókat alkalmaz.
A példánkban a gyermekmegőrzőben foglalkoztatott animátor általános munkarendben fog dolgozni, hiszen csak hétköznaponként lesz feladata. Igaz, nem a megszokott "nyolctól fél ötig" vagy "kilenctől fél hatig" rendszerben, hanem csupán részmunkaidőben, és a munkáltató tevékenységének megfelelően, délután és kora este kell majd dolgoznia, de ez nem változtat munkarendje általános jellegén. Még az is belefér az általános munkarend szerinti foglalkoztatás fogalmába, ha a munkavállaló napi munkaideje hétfőtől péntekig változó időpontban kezdődik, amennyiben minden munkanapra ugyanannyi munkaóra van beosztva (pl. hétfő: 8-12 óra, kedd:10-14 óra; szerda: 9-13 óra stb. ). Kötött munkarend – kötetlen munkarend A munkarend főszabály szerint kötött, vagyis a munkáltató határozhatja meg – a munkaviszonyra vonatkozó szabályok és a felek megállapodásainak keretei között – a ledolgozandó munkaórák egyes napokra történő beosztását. Meghatározott feltételek esetén azonban a munkaidő beosztásának jogát átruházhatja a munkavállalóra, ekkor beszélhetünk kötetlen munkarendről.
Jól számolják a pótlékaimat? 4 éve Munkahelyemen folyamatosan gondot jelent a kapott bér ellenőrzésének számítása, ehhez kérem a segítségét. 4-1-es munkarendben dolgozunk (nem tudom mi a hivatalos megnevezése, a munkaidő nyilvántartón folyamatos 4 műszak van megnevezve) és nem tudom kiszámítani a járandóságomat. Ez a műszakbeosztás ilyen mintával rendelkezik: 4 nap délelőtt, 1 pihenőnap, 4 nap délután, 1 pihenőnap, 4 nap éjszaka, 2 pihenőnap és ismétlődik (8 órás műszakok). Nem tiszta az sem hogy 15 százalék délutános és 30 százalékos éjszakai vagy 20 százalékos délutános és 40 százalékos éjszakai pótlék jár-e. Szinte egész évben nincs egy összefüggő hétvége, ha netán igen az is éjszakás után, tehát szombat reggel megyek haza. Továbbá megítélésem szerint nehezített körülmények között dolgozunk, mind pszichés mind fizikai környezetet illetően. 10 százalék páratartalomban (sivatagban van 20), kb 20 celsius fokos hőmérsékletben és a gyártott termék miatt robbanóanyaggal RV-4 minősítésű zárt területen, nagyon könnyű fizikai munkának minősíthető a tevékenységünk.
Kérdéseim: Milyen műszakpótlékok járnak valójában? Jár-e kompenzáció a vélhetően nehezített munkakörülmény miatt? Egyéb járandóság van-e amit nem említettem/nem tudok róla. Teljes cikk... Műszakos munkarendben nincs fizetett ünnepnap? 4 éve Februárig normál munkarendben dolgoztam a munkahelyemen hétfőtől péntekig 7:00-15:20-ig. Ebben az esetben a hétköznapra eső ünnepnapokon 8 óra fizetett ünnepet számoltak el bérszámfejtéskor, persze ezeken a napokon nem dolgoztam. Márciusban az átszervezések miatt 3 havi munkaidőkeretben folytonos folyamatos műszakos 12 órás munkakörbe kerültem. Nappalosban 7:00-19:00, éjszakásban 19:00-7:00 közt dolgozom 7 nap munka 7 nap pihenő ciklusban. Azóta több hétköznapra eső ünnepnap is volt a pihenős hetemen, ezekre a napokra nem kaptam semmit. A bérszámfejtő kolléga azt mondta, hogy a műszakos munkarendben nincs fizetett ünnepnap, ha nem dolgozom aznap, akkor nem jár semmi. Valóban így van ez? Teljes cikk... Lehet foglalkoztatni pihenőnapok nélkül? 6 éve Egy ismerősöm három műszakos munkarendben dolgozik.
Az ilyen rendszerben foglalkoztatott munkavállalók esetén hangzik el gyakran az a kifejezés, "két- három- vagy többműszakos munkarendben" dolgoznak. A fentiek alapján ezzel szemben világos, hogy valójában a többműszakos jelző nem a munkarendre vonatkozik, hanem a munkáltató tevékenységére. Csak éppen az e tevékenység körében foglalkoztatott munkavállalók munkarendje a hosszú üzemelési időből adódóan nagyon gyakran jellegzetes, váltásos struktúrát ölt. Műszakpótlék fizetésére nem is maga a többműszakos tevékenység érdekében való foglalkoztatás jogosít, hanem az olyan munkarend, melyben a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik. (A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. ) A harminc százalékos műszakpótlék ilyenkor a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzésre jár, ha kollektív szerződés – akár a munkavállaló hátrányára – eltérően nem rendelkezik.