A szolgáltatás minőségének biztosítása érdekében cookie-kat használ, amelyek közül néhány szükséges a létezéséhez. A böngésző beállításaiban bármikor könnyedén kezelheted a cookie-kat. Ismerd meg hogyan működik, a beállításokban Megértettem
Ez a weboldal is sütiket használ! A kényelmes vásárlási élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Sütik (cookie) beállítása Elfogadom Nem fogadom el Adatkezelési tájékoztató megtekintése
A középkorban még földvárat is épült védelmi célokból ( Andorok nemzetség). Feltételezések szerint görög eredetű a neve. A földvár mellett falu volt. A templomot plébániává alakították át. Ma ez a Rácdomb. 1526 -ban - a mohácsi csata miatt - mind a magyar csapatok és a törökök is "átvonultak rajta". Megszállták, palánkvárat emeltek. A törökök miatt átmenetileg elnéptelenedett a település. 1664-ben, a vasvári békét követően rác családok választották Dunaújváros területét állandó lakhelyüknek. A 18. századra a törököket visszaszorították és ezzel párhuzamosan szerb családok költöztek ide. Innen származik a Rácpentele név. 1748 -ban a rácdombi görögkeleti barokk templomot a jelenlegi állapotára. A rác lakosságnak a létszáma csökkent, ekkor Rudnyánszky József földesúr 1743 -ban, 1744-ben magyar jobbágyságot telepíttetett Dunaújváros területére. A 17. század végén 1800 lakos élt ott. 1833 -ban Pentele mezővárosi rangot kapott a terület, vásárokat rendeztek heti rendszerességgel. Az 1848-as szabadságharc sok magyar elesett, szoboregyüttest helyeztek a dunaújvárosi Óvárosban tiszteletükre.
1870 -ben mezővárosról nagyközséggé minősítették a települést, már gyógyszertár és állatorvos is élt ott a gyarapodó lélekszám mellett. A második világháború alatt 110 lakóépületet szétbombáztak. A 6-os út a nagyközség gyarapodását idézte elő. Felhasznált irodalom [ szerkesztés] Dunaújvárosi Köztéri Szobrai, Várnai Gyula - Gyöngyössy Csaba, 1999, Ma Kiadó, ISBN 963 85423 7 3 Dunapentele Sztálinváros, Dunaújváros Numizmatikai Emlékei 1950-2010, Asztalos Andrásné, ISBN 978-963-08-1300-6 Külső hivatkozások [ szerkesztés] Dunaújváros Római tábor m v sz Dunaújváros városrészei és története Szalki-sziget · Táborállás · Északi Ipari Park · Óváros · Újpentele · Újtelep · Római városrész · Felső-Dunapart · Béke városrész · Kertváros · Technikum városrész · Dózsa II. városrész · Dózsa I. városrész · Belváros · Dunasor · Barátság városrész · Dunaferr · Déli Ipari Park Dunaújváros története
Óváros (Dunaújváros) Közigazgatás Település Dunaújváros Népesség Teljes népesség ismeretlen Óváros (Dunaújváros) vagy Pentele területén találunk egy katolikus templomot, a Ráctemplomot. Az Óvároshoz tartozik a Rácdomb, a Petőfi Sándor utca, Attila utca, "Sasbérc", Óváros központ, Molnár Farkas, Szalki-sziget és a sziget melletti dunaparti rész, Felső-fok, Magyar út, volt szovjet laktanya, az Öreghegy, épületeik megőrzik a Pentele múltját. A kerítések a népi hagyomány jeles mintái. Történelme [ szerkesztés] A Pentele városrészben, azaz Dunaújváros Óvárosában az őskorból már származnak leletek. Dunaújváros több mint 10. 000 éves település, mert a löszpartok, lösztalaj alkalmassá tette a területet, hogy lakógödröket ássanak. A hunok 434 -ben a rómaiakkal megegyezve megszállták Pannóniát. A hunok Intersicai jelenléte nem bizonyított. Őket követték a keleti gótok, majd az avarok éltek a területen. Szalki-szigeten görögkeleti kolostort építettek. Ezzel egy időben a Duna jobb oldalán kiépült a mai Rácdomb, amelyet korábban Dunapentelének hívtak.
Add comment for this object Saját megjegyzésed: